Gyorsabbá vált Magyarországon a cégeljárás a szeptemberi változásokat követően, ám a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) tart attól, hogy a gyorsított cégeljárásokban nő a biztonsági kockázat, mégpedig a közjegyzők által készített kötelező aláírási címpéldány elhagyása miatt - mondta Tóth Ádám elnök. A gyorsított cégalapítás során ugyanis nem kötelező az aláírási címpéldány használata - holott ennek feltétele személyi okmány lekérdezésével az ügyfél azonosítása -, és nem kötelező az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta sem. Mindez teret adhat a fantomcégek terjedésének. Egy kormányzati javaslat alapján egyes polgári nem peres eljárásokba bevonnák a magyarországi közjegyzőket, és utóbbiak ténytanúsítványokkal, előzetes bizonyítási kérdések eldöntésével segítenék a taláros testület tagjainak munkáját. Például egy épülő ház készültségi állapotával kapcsolatos vita során, miszerint az adott év április 12-én már a falak is vagy csupán az alapok álltak még, a közjegyzői okirat, a ténytanúsítvány egyértelműen eldöntené a vitát. A jelenlegi rendszerben ugyan előzetes bizonyítási eljárás révén oldható meg ez a probléma, ám ehhez pert kell indítania valamelyik félnek. Ezek a hatósági jogi aktusok - a közjegyző az igazságszolgáltatás része - segítenék a per során kirendelt bírósági szakértők munkáját is, hiszen utóbbiak a történtekhez képest időben jóval kedvezőtlenebb pozícióban rögzíthetik a bizonyítékokat. Hasonlóan gazdasági érdek a fizetési meghagyások gyors elintézése. Tóth szerint a bíróságok által kezelt fizetési meghagyások jelenlegi harminc napos idejét akár egyhatodára, vagyis öt napra is képesek csökkenteni, teljes elektronikus ügyintézés során, ennek technikai feltételei adottak a közjegyzői irodákban. A gazdasági forgalom szereplőinek a gyorsaságon túl azért érheti meg a változás, mert míg a bírósági illeték az ügyérték hat százaléka, addig a közjegyzői díj 1,2 százalékos, ráadásul degresszív kulcsú.