Szeptember elsején indítják a próbaüzemet, a hónap közepétől pedig már teljes kapacitással működik az új északkelet-magyarországi kőfejtő. A bánya a térségben eddig monopolhelyzetben lévő francia Colas-csoport érdekeltségi területén nyílik. Az évi 300 ezer tonna kapacitású és legalább 5 millió tonna tartalékú kisnánai andezitbányát üzemeltető MAB Kft. 50 százalékban az Infra-Start Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Kft. (IS), 25-25 százalékban pedig Frank Tamás és Tóth Tamás ügyvezetők tulajdonában van. A MAB közgazdász ügyvezetői az új bányáért marketing-kommunikációs és gépgyártó érdekeltségeiket adták fel. Lapunk úgy tudja, hogy a 100 milliós törzstőkével létrehozott cég idén - részben hitelintézetektől szerzett pénzből - mintegy 500-600 millió forintot fektet a bányába. Információink szerint a MAB beruházásában a legnagyobb részt nem az akár 100 milliót is meghaladó, két rakodógépből, két dömperből és egy kotrógépből álló gépegyüttes beszerzése jelenti, hanem az önmagában is 300 millióba kerülő, svéd gyártmányú, számítógépes vezérlésű aprítóberendezés. Az ügyvezetők szerint éppen az új aprító biztosította egyenletesebb és jobb minőség jelent majd üzleti előnyt számukra. Mindemellett az IS Kft. jelenleg is futó beruházásai - köztük a monori csatornaépítés (NAPI Gazdaság, 2001. június 6., 1-3. oldal) - biztos megrendelést jelentenek az új cégnek. Persze csak azok, amelyek a bánya gazdaságossági hatótávolságán belül vannak. Kőfejtőknél ez jellemzően 100 kilométer. Az IS Kft. szóvivője szerint az új bánya a cég stratégiai tervébe is illeszkedik, amely a kelet-magyarországi építőipari konjunktúrára is épít; a beruházás révén emellett csökken a külföldi bányáktól való (ár)függőségük is. Az andezitet az útépítések mellett egyéb munkáknál is felhasználják majd. Ez egyébként nem az első bányaérdekeltsége az IS Kft. legnagyobb tulajdonosának, Puskás Lászlónak, aki a Rozsályi Kavicsbánya, Betonipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. egyik tulajdonosa. A rozsályi bánya a magyar-román-ukrán határ közelében fekszik. A kisnánai, új bányában aszfalt- és útalaphoz való kő mellett vasúti talpkövet és gátak alapanyagául szolgáló vízépítési követ készítenek. A tiszai árvizek utáni helyreállítások munkálataiban - köztük a gátépítésben - tavaly (NAPI Gazdaság, 2000. július 18., 5. oldal) és idén (lásd keretes írásunkat) is részt vett az IS. A MAB ügyvezetői nem zárták ki, hogy a jövőben esetleg másik bányát is nyitnak. A kisnánai külszíni kőfejtő megtérülését egyébként 5 évre tervezik, 100-300 ezer tonnás éves kitermeléssel. Egy tonna kő eladási ára jelenleg 2000 forint körül mozog (a MÁV Rt. 350 ezer tonna kő szállításáról szóló, nemrég lezárult közbeszerzési pályázatán a nyertes 1870 forintos ajánlatot tett). A cég üzleti tervében a jövő évi bevételt 250-300 millióra tervezik, amit a konkurencia mellett a kitermelt andezit minősége is befolyásolhat. A bevételeket több szerződésből remélik elérni. Bár üzleti titokra hivatkozva nem kívánták elmondani, hogy kik lesznek a megrendelőik, annyit azért elárultak, hogy a környező városokba szállítanak majd. A bányák közelében működő aszfaltkeverők egyébként természetes partnerei egy-egy kőfejtőnek. Az ügyvezetők nem zárták ki, hogy a cég alaptőkéjét a következő néhány évben - a kitűzött céloknak megfelelően - a jelenleginek akár a többszörösére kell majd emelni. Az ügyvezetők elmondása szerint annak ellenére, hogy az M3-as közelében fekszik a kőfejtő, az autópálya-építéshez egyelőre nincs közük, ugyanis még nem kötöttek szerződést a kivitelezővel, sőt még kapcsolatban sem állnak velük. Elmondásuk szerint a befektetés megtérülését sem az esetleges M3-as üzletre alapozzák, mert nem szeretnék, ha cégük egy lábon állna. A 69,5 kilométeres autópálya kőigénye egyébként 1-1,5 millió tonnára becsülhető, amit csak több bánya képes kitermelni. Úgy tudjuk, egy nagyobb bánya esetén a napi költség akár több millió forint is lehet, így egy autópálya-építéshez kapcsolódó kőmegrendelés jelentős forgótőkét feltételez. Vigh György Zsolt