Az Európai Unióban egyetlen hivatalban lévő vezető sem vezette olyan hosszú ideig az országát, mint Orbán Viktor. „Magyarországot 2010 óta olyan országgá alakította át, amelyet az Európai Parlament »a választási autokrácia hibrid rezsimjeként« ítélt el. A magyar kormányfő egyszerre írja le saját alkotását „illiberális demokráciaként”, amiben kitapintható a „keresztény szabadság” is – olvasható a BBC-n megjelent publicisztikában.

A lap budapesti tudósítója szerint Orbán Viktor megtanulta, hogyan tartsa fenn és erősítse folyamatosan a hatalmi pozícióját. Többször összeütközésbe került európai uniós kollégáival a migráció és az ukrajnai háború ügyében, és megakadályozta, hogy 50 milliárd euró (19 200 milliárd forint) uniós forrást adjanak Kijevnek, hogy segítsék az ország túlélését. Magyarország az egyetlen olyan NATO-tagállam, amely máig nem hagyta jóvá a svéd tagságot, noha miniszterelnöke állítása szerint azt egyértelműen támogatja.

Kapcsolódó

Kósa András a „Káosz embere” címet adta Orbán Viktorról szóló életrajzának, utalva arra, hogy a miniszterelnök saját magát az egyetlen megoldásként mutatja be a mások által okozott zűrzavarban. Amikor 2010-ben egy bauxitbányából származó mérgező vörösiszap elöntött egy magyar völgyet, és a Duna-partot fenyegette, ő felhúzta az ingujját, majd a tűzoltók és önkéntesek mellett homokzsákokat pakolt.

14 év megszakítás nélküli kormányzás után Orbán Viktor személyes karizmája megkérdőjelezhetetlen összetevője sikerének, valamint a „labda megjátszásán való gondolkodás” képessége, ahogyan azt egykori futballedzője egyszer megjegyezte.

Intellektuális téren kifejezetten fejlett

George Birnbaum, Orbán Viktor egykori politikai tanácsadója „egy intellektuálisan nagyon fejlett emberre emlékszik, aki jól képzett, mély ismeretekkel rendelkezett, ez nagyon ritka” – mondta a BBC-nek az amerikai spindoktor.

Orbán Viktor először az 1980-as évek végén, a Szovjetunió szétesésének kezdetén tette le a névjegyét Magyarországon, amikor létrehozta a Fiatal Demokraták Szövetsége nevű politikai mozgalmat. Még a fővárosi Bibó Kollégium joghallgatója volt, amikor 1989-ben egy merész, hétperces beszédben felszólította a szovjet Vörös Hadsereget, hogy távozzanak Magyarországról.

„Ha hiszünk a saját erőnkben, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának" – jelentette ki a város Hősök terén összegyűlt háromszázezer magyarnak, akik az 1956-os elbukott szabadságharc mögött álló Nagy Imre miniszterelnök újratemetésére gyűltek össze. Szavaira egy évtizeddel később visszagondolva annyit mondott, hogy kimondta mindenki csendes vágyát a szabad választásokra, a független és demokratikus Magyarországra.

Mi zajlik Magyarországon 2010 óta?

A tekintélyelvű uralmat felváltó demokrácia azonban az elmúlt években drámaian megváltozott, és széles körben visszalépésről panaszkodnak. Paul Lendvai veterán magyar származású újságíró megdöbbentő fordulatot lát Orbán Viktorban, aki szerint a magyar demokrácia egyik legígéretesebb védelmezőjéből a magyar demokrácia bukásának főszereplőjévé vált.

Bozóki András professzor, volt kulturális miniszter úgy jellemzi Magyarországot, hogy 2010 óta az egyetlen olyan korábbi konszolidált liberális demokrácia az EU-ban, amely hibrid rezsimként már elérte a nem demokratikus rendszer szintjét.

Egy olyan közép-európai vezető számára, akinek politikai gyermekkora az orosz hegemónia folyamatos elhalványulásában telt, furcsának tűnik, hogy egy olyan orosz elnök legközelebbi szövetségese lett az EU-ban, aki a szovjet összeomlást a 20. század „legnagyobb geopolitikai katasztrófájának” tekinti, és aki a második világháború óta a legnagyobb háborút kezdte meg európai földön – írja Nick Thorpe, a BBC budapesti tudósítója.

Gyermekkor, KISZ és labdarúgás

Orbán Viktor 1963-ban született, három fiú közül a legidősebbként, akinek apja mezőgazdasági mérnök és kommunista párttag volt, anyja pedig gyógypedagógus. Nem volt folyóvíz a családi házban Felcsúton, egy kevesebb mint kétezer lakosú faluban, ahol még ma is van egy háza. Egy 1989-es interjúban felidézte apját, Orbán Győzőt, akit fizikai fenyítést a nevelés szerves részének tartotta.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezet fog a Hungarian American Citizens Club labdarúgócsapatának tagjaival, mielőtt barátságos mérkőzésen pályára lépett 1998. október 10-én
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezet fog a Hungarian American Citizens Club labdarúgócsapatának tagjaival, mielőtt barátságos mérkőzésen pályára lépett 1998. október 10-én
Kép: AFP, Stan Honda

Gyermekkorában semmi sem utalt arra, hogy később a kommunista rendszerrel fog szembeszállni. Gimnáziumba járt, és részt vett a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájában. Fő érdeklődési köre a labdarúgás volt, a helyi klubjában, a Felcsút FC-ben játszott, és továbbra is nagy lelkesedéssel viseltetik gyermekkori sportja iránt.

Tíz évvel ezelőtt ő avatta fel ott a vitatott új stadiont, a Pancho Arénát, ahol a Puskás Akadémia élvonalbeli csapata néhány száz fős közönség előtt játszik.

Mielőtt egyetemre ment volna, az egyetem előtti hónapokban katonai szolgálatot teljesített, ahol elmondása szerint visszautasította a kommunista titkosszolgálat megkeresését, hogy besúgó legyen. 23 éves volt, amikor feleségül vette Lévai Anikó joghallgató társát, akit az egyetemen ismert meg. Öt gyermekük van, négy lányuk és egy fiuk, Gáspár, akit a brit hadsereg Sandhurstben képzett ki, jelenleg a magyar hadsereg tisztjeként szolgál Csádban.

Oxford, 1990-es választás, Liberális Internacionálé

A Hősök terén 1989-ben nagy tömeg előtt elmondott beszéde után Orbán Viktor rövid ideig liberális politikai filozófiát tanult Oxfordban. Ösztöndíját a magyar származású milliárdos filantróp, Soros György finanszírozta, egy olyan támogató, aki ellen évekkel később szembefordult.

Oxfordban idő előtt abbahagyta tanulmányait, hogy kampányolhasson az 1990-es választásokon, ahol a liberális Fidesz 22 mandátumot szerzett, Orbán Viktorral a pártlista élén. Diákkori barátai a párt kulcsemberei lettek. Stumpf István, a főiskola igazgatója 1998-2002 között, az első Orbán-kormány idején a kabinetfőnöki posztot töltötte be.

Orbán Viktor fiatal képviselőként 1992-ben pártjával együtt csatlakozott a Liberális Internacionálé nemzetközi szövetségéhez.

Lakner Zoltán politológus szerint Orbán az 1990-es évek derekán ideológiát váltott. Mivel Magyarországot egy liberális-szocialista koalíció kormányozta akkoriban, rájött, hogy a politikai siker érdekében „hátat kell fordítania a liberalizmusnak, és pártját nacionalista, antiliberális politikai erővé kell átalakítania”.

Orbán Viktor 1990-ben Budapesten
Orbán Viktor 1990-ben Budapesten
Kép: Fortepan, szitakri

Talán már Oxfordban elvetették a fordulat magvait. A Pembroke College-ban töltött néhány hónapja alatt összebarátkozott Roger Scruton konzervatív filozófussal. A BBC szerzője szerint a politikai opportunizmus is az oka lehetett ennek.

Konzervatív fordulat az MDF hűlt helyén

Orbán Viktor 1993-ban lett a Fidesz vezetője, és már a jobbközép felé irányította pártját, mert várható volt, hogy a konzervatív MDF 1994-ben elveszíti a hatalmat. A Fidesz kitöltötte a meggyengült konzervatívok által hagyott űrt.

Róna Péter közgazdász professzor, korábbi magyar köztársaságielnök-jelölt leír egy találkozót Orbán Viktorral az 1990-es évek elején, amelyen azt mondta neki, hogy egy modern konzervatív pártot akar létrehozni. Amikor Róna figyelmeztette őt, hogy korábbi politikusok, akik ugyanezzel próbálkoztak, gyorsan elhagyták a „modern” szót, amikor a körülmények úgy kívánták, Orbán Viktor azt válaszolta:

Akkor legyen így!

1998-ban Orbán Viktor választási győzelemre vezette a Fideszt, és 35 évesen Európa legfiatalabb miniszterelnöke lett, 1999-ben pedig bevitte Magyarországot a NATO-ba. Ezt követően két vereséget szenvedett 2002-ben és 2006-ban, és mindkét kudarcból levonta a tanulságokat. Holott 1993-ban még kivonult párttársaival a parlamentből, amikor az akkori külügyminiszter, Jeszenszky Géza felvetette, hogy pártja, a Magyar Demokrata Fórum igényt tart az egész nemzet képviseletére.

Bill Clinton amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Washingtonban 1998. október 7-én
Bill Clinton amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Washingtonban 1998. október 7-én
Kép: AFP Photo, Paul Richards

2002 után Orbán összebarátkozott Habony Árpád harcművészeti oktatóval, üzletemberrel, mint személyes gurujával. Habony ma is megbízható alkotóeleme a Fidesz hátterét adó üzleti birodalomnak, de a nyilvánosság előtt ritkán mutatkozik. Orbánt 2010-ben, a gazdasági világválság okozta zavarok és a 2006 óta tartó belpolitikai káosz visszarepítette a hatalomba, ahonnan azóta sem távozott.

Négy győzelem zsinórban és folyamatos radikalizálódás

Az elmúlt 14 évben számos törvény- és alkotmánymódosítással átalakította Magyarországot, és négy egymást követő választást nyert meg négy egymást követő alkalommal, négyszeres „szupertöbbséggel”, a parlament kétharmadának ellenőrzésével. Csintalan Sándor, Orbán Viktor egykori szövetségese és kritikusa is, arról beszél, hogy folyamatosan radikalizálódnia kell, ami megkülönbözteti őt más európai konzervatívoktól.

2013-ban George Birnbaum és Arthur Finkelstein politikai tanácsadók adták neki az ötletet, hogy Soros Györgyöt ellenségként használja a politikájában.

Soros jó célpont volt, mert Magyarországon elég sok embernek nem tetszett az ötlet, hogy ez a milliárdos, mint Óz, a nagy varázsló, a függöny mögül irányítja a politikai folyamatokat

- magyarázta Birnbaum.

Orbán Viktor azzal vádolta Soros György civil csoportjait, hogy titokban és külföldi pénzzel próbálják befolyásolni a magyar politikát, és a Soros által alapított Közép-európai Egyetem, amelyet 1991-ben hoztak létre, amikor Magyarország felkarolta a demokráciát, 2019-ben arra kényszerült, hogy tevékenységének nagy részét Bécsbe helyezze át.

Orbán kritikusai nevetségesnek tartják azt az elképzelést, hogy Soros György irányítja a politikai folyamatokat. Soros György zsidó származású, és a pénzembert gúnyoló plakátokat a náci propagandában használt „nevető zsidó” ábrázolásokhoz hasonlították.

Netanjahu legjobb barátja, Soros esküdt ellensége

A magyar vezető a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel való barátságát és Izrael támogatását használta fel arra, hogy elutasítsa az antiszemitizmus vádját. 2010 óta a Fidesz és támogatói fokozatosan átvették az irányítást a magyarországi médiatér felett, felváltva a külföldi befektetőket.

A 2019-es európai parlamenti választások előtt kiszivárgott hangfelvételből kiderült, hogy az MTVA egyik vezető szerkesztője hogyan utasította a felelősöket, hogy kövessék „a megfelelő narratívát, módszert és irányt, főként a migránsokról és Brüsszelről”.

Orbán Viktor az EU-csúcstalálkozójára érkezik 2022. december 15-én Brüsszelben
Orbán Viktor az EU-csúcstalálkozójára érkezik 2022. december 15-én Brüsszelben
Kép: Getty Images, Thierry Monasse

A migráció, az EU és újabban az ukrajnai háború Orbán Viktor legfőbb témájává vált. 2015 júliusában, amikor menekültek és illegális migránsok egyre nagyobb számban léptek be az EU-ba Magyarország határain keresztül, egyértelmű kapcsolatot vont az Európába érkező illegális bevándorlók és a terrorizmus terjedése között.

A megoldás egyértelmű volt Orbán Viktor számára:

Szeretnénk Európát az európaiaknak megtartani, egyben szeretnénk Magyarországot a magyaroknak megtartani.

Kerítést építettek a szerb határon, és új törvényeket vezettek be, amelyek büntethetővé teszik a migránsokat. A Stop Soros törvény 2018-ban kriminalizálta azokat, akik segítettek az illegális migránsoknak.

Az EU legfelsőbb bírósága kimondta, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit. Ez egyike volt az országgal szemben hozott számos ítéletnek, amely abban a határozatban csúcsosodott ki, amely lehetővé tette a Budapestnek nyújtott uniós finanszírozás felfüggesztését az uniós jogszabályok megsértése miatt.

Az Európai Parlament azzal vádolta Magyarországot, hogy visszalépett a jogállamiság, a korrupció üldözése és az LMBTQ-jogok terén.

Orbán Viktor szerint az EU rossz irányba halad Ukrajnával kapcsolatban, mert szerinte Kijev soha nem nyerheti meg ezt a háborút. A magyar kormányfő manapság gyakran magányos figuraként jelenik meg az uniós csúcstalálkozókon. Ám nincs szövetségesek nélkül, és a júniusi európai parlamenti választások miatt úgy véli, hogy a változás közeleg, méghozzá az ő szája íze szerint szerint.