A véleményalkotást formáló tartalmak megismerését hírfogyasztásnak hívjuk, de ide tartozik az olyan alapvető információk megszerzésére irányuló tevékenység is, mint az időjárás-előrejelzések vagy az egészséges életmóddal kapcsolatos információk keresése. Az NMHH kutatása a 15-75 éves hazai lakosság (7,47 millió ember) hírfogyasztási szokásait vizsgálta.

A magyar lakosság médiafogyasztási szokásai az egyes médiatípusok közönségméréseiből nem vezethetők le, mert nem áll rendelkezésre egy azonos mintán felvett komplex médiafogyasztási mérés, amely alkalmas lenne a keresztfogyasztások és az egyidejű médiafogyasztásiszokások mérésére. Ezt a hiátust tölti be az NMHH kutatássorozata, amely adatalapú információk alapján elemzi az elmúlt öt évet. Az évente ismétlődő kutatás lehetővé teszi az egyes médiatípusok jelentőségének változását és a változások dinamikájának nyomon követését is.

A magyar lakosság közel háromnegyede igyekszik többféle médiafelületről tájékozódni. Ez alól kivételt képeznek a kizárólag interneten tájékozódó honfitársaink, akiknek az aránya az előző évhez képest 3 százalékponttal emelkedett 22 százalékra a teljes lakosságon belül, ami 1,6 millió főt foglal magában. A másik három médiatípus (televízió, sajtó, rádió) esetében a kizárólagos tájékozódás egyáltalán nem jellemző:

  • a csak tévéből tájékozódók aránya a 2021. évi 3 százalékról 1 százalékra esett vissza,
  • jelentősen nőtt viszont a hírfogyasztásra televíziót és internetet egyaránt használók aránya 2022-ben.
  • 6-ról 4 százalékra csökkent a mind a négy médiatípust heti rendszerességgel használók aránya.
  • 21-ről 17 százalékra esett vissza a tv-internet-nyomtatott sajtó hármasából rendszeresen tájékozódók aránya.

Alig változott viszont a tv-rádió-internet alapján eligazodni kívánók aránya (5-ről 6 százalékra). Az internetet és a nyomtatott sajtót használók aránya nem változott, maradt 6 százalék. A net mellett rádióból is tájékozódó polgárok száma minimálisan csökkent (150 ezer fő).

Az internet évről-évre meghatározóbb tájékozódási forrás: az olyan kombinációk aránya, amelyben az online hírfogyasztás is benne van, 94 százalékra emelkedett a 2021-es 92 százalékról.

Összességében a 15-75 éves lakosság 4 százaléka mind a négy, 24 százaléka három, 44 százaléka kettő médiatípus segítségével követi a világ eseményeit. Egyetlen forrásból pedig  a lakosság 23 százaléka szerzi be az információit. A vizsgált népesség 3 százaléka semmilyen médiatípusból nem tájékozódik.

Kép: economx

Mennyien néznek még kora esti híradót a tévében?

A három legnagyobb televíziós médiaszolgáltató (RTL, TV2, MTVA) hírműsoraiból rendszeresen tájékozódók arányaiban nem történt jelentős változás a tavalyi évben 2021-hez képest. A népesség fele egyáltalán nem néz híreket ezeken a csatornákon. A másik fele heti rendszerességgel követi a három médiaszolgáltató valamelyikének híradásait.

A tévéből tájékozódó közönség több mint fele egyetlen csatornán követi a híreket:

a legnagyobb arányban az RTL-en, amelynek hírműsorait a híradót néző közönség csaknem kétharmada heti rendszerességgel nyomon követi.

A listát az RTL és a TV2 hírműsorai vezetik, a nemkereskedelmi csatornán sugárzott hírműsorok közül az M1 Híradót nézik meg a legtöbben. A Nielsen adatai alapján a magyar televíziós kínálat legfontosabb kora esti főhíradóinak az RTL, a TV2, az ATV, az M1 és a Duna TV műsorai számítanak. Az elmúlt másfél évtizedben kizárólag az ATV Híradó volt képes bővíteni a nézőtáborát, a többi főhíradó kifejezetten sok nézőt veszített el.

Az RTL és a TV2 híradóira 2005-2012 között még több mint egymillió ember volt kíváncsi.

Ez a szám 2016-ra a kétharmadára esett vissza megközelítőleg. Azóta a TV2 stabilizálni tudta a nézettségét, az RTL híradó nézőszáma viszont tovább csökkent. A legnagyobb veszteséget a közszolgálati adók hírműsorai szenvedték el: az M1 hírcsatornává történő átszervezése előtti években még 5-600 ezer nézőjük volt, ami 2015 után az egyharmadára esett vissza.

Kép: economx

Nagyon sok múlik a hírműsorok nézettségén

A kora esti főhíradók azért is számítanak az általános műsorrendű csatornák legértékesebb adásai közé, mert kulcsszerepük van a napi nézettség (audience flow) felépítésében. A Nielsen adatai szerint az RTL híradója az azt megelőző műsorórához képest ötszörösére, az M1 hírműsora kétszeresére, a TV2 és az ATV híradói pedig a másfélszeresére emelte a nézőszámot. A híradók fogyasztásában nagyon meghatározó a nézők életkora, iskolai végzettsége és a lakóhelyük.

Kép: economx

A fiatalok gyakorlatilag elérhetetlenek a hírműsorok számára, és az 50 év alattiak esetében sem sokkal jobb a helyzet. Az 50-60 év közöttiek átlagos érdeklődést mutatnak, a 60 évnél idősebbek viszont az összes hírműsort jóval az átlag felett nézik.

Az alapfokú végzettségűek a kereskedelmi csatornák, míg az érettségizettek  az ATV híradóját választják. Lakóhely szerint a kisebb településeken élők kedvence a TV2 hírműsora, a nagyvárosiak körében az RTL Híradó, a fővárosiak esetében pedig az ATV nézettsége kimagasló.

Kép: Economx

Multiscreen médiafogyasztás

A korszellemhez igazodva tovább nőtt 2022-ben a több képernyőt használók aránya. A tévézés közbeni multiscreen tevékenység egyre inkább a mobileszközök felé tolódik, ami egyenes összefüggésben van a megnövekedett okostelefon-ellátottsággal Magyarországon. Az okoseszközök egyrészt mindig kéznél vannak, másrészt jelentősen kibővült a funkcionalitásuk is.

A magyar netezők 90 százaléka használ valamilyen közösségimédia-platformot, amelyek ingyenes applikáció formájában a mobilokon is elérhetők, ahogy a különféle chatapplikációk is, amelyeket rengeteg honfitársunk használ.

A televízió mobiltelefon általi trónfosztása 2022-ben bekövetkezett. A megkérdezettek 54 százaléka már a mobiltelefont jelölte meg a hírkeresés legfontosabb eszközeként.

Második helyre a számítógép (laptop, PC) került 50 százalékkal, a harmadik helyre pedig a televízió 49-cel. A trend a napnál is világosabb: a hagyományos médiumok jelentősége megkopott, az internet-hozzáférés eszközei viszont látványosan megerősödtek.