Az NKE-SVKI az orosz-ukrán háború haditechnikai veszteségeinek nagyságrendje alapján arra következtetett, hogy az európai államok jelenleg önállóan nem lennének képesek egy elhúzódó, magas intenzitású hagyományos háború sikeres megvívására, mert nem állna rendelkezésükre elég haditechnikai eszköz.

Miközben a tanulmányból az is kiderült, az orosz veszteségek 2022 óta minden vizsgált kategóriában meghaladják (esetenként két-háromszoros arányban) az ukránt, a harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök tekintetében ezek a veszteségek nagyobbak, mint a visegrádi négyek haderőinek teljes eszközparkja együttesen, sőt, harckocsik tekintetében például Oroszország eddig több mint tízszer annyit veszített, mint amennyi ilyen eszközt a német, francia, olasz vagy spanyol állomány országonként hadrendbe tudna állítani. 

Újabb történelmi orosz veszteségek

Az elemzéshez az Oryx nyílt forrású hírszerzésen (OSINT) és geolokációs fotó- és videóelemzésen alapuló adatgyűjtésére, valamint a  Military Balance+ adatbázisra támaszkodtak, és rögzítették, hogy

a 2024. január 26-i állapot szerint Oroszország 14 081, Ukrajna pedig 5 069 eszközt veszített el bizonyíthatóan a harcokban.

Emellett azt is joggal feltételezik a készítők, hogy a tényleges veszteségek – amelyeket az aktív harci zónákban vagy az orosz fennhatóság alá került területeken belül nem lehet pontosan dokumentálni – ennél magasabbak.

A visegrádi haderő eltörpül

Az adatok összevetése alapján megállapították, Oroszország katonai vesztesége harckocsik terén 3,62-szerese az ukrán veszteségnek és 4,26-szorosa a V4-ek teljes harckocsi-állományának. A V4 harckocsi-állományt (625) az ukrán veszteségek is meghaladják. Oroszország vesztesége a páncélozott harcjárművek terén 2,77-szerese az ukránnak, és 1,4-szerese a V4-ek teljes páncélozott harcjármű állományának (3 490).

Az ukrán veszteségek is kiteszik a visegrádi állomány felét (50,5 százalékát).

Az egyéb katonai járművek – személyszállító járművek, vezetési pontok, műszaki, híradó, tüzérségi támogató járművek – esetében az orosz veszteség az ukrán 1,8-szorosa, és már meghaladja a V4-ek teljes eszközparkját (985). A légvédelmi eszközök vesztesége orosz oldalon az ukrán veszteség 1,84-szerese, a V4-ekének közel fele (47,1 százalék).

Oroszország vesztesége a tüzérségi eszközök terén 2,63-szorosa az ukránnak, és 1,77-szerese a V4-ek eszközállományának (758). A repülőgépek tekintetében sem jobb a helyzet Moszkva szempontjából, az orosz veszteség 1,28-szorosa az ukránnak és 36 százaléka a V4-ek eszközparkjának. Az orosz veszteségek helikopterek tekintetében 3,6-szorosan múlják felül az ukránt, és a V4-ek helikopter-állományának közel 42 százalékát teszik ki. 

Végül, a nagy hajóegységek esetében (amiben orosz részről egy tengeralattjáró is szerepel) az orosz veszteség az ukránnak hatszorosa, a V4-ek tengeri hajóállományának 75 százaléka (ahol gyakorlatilag csak Lengyelország rendelkezik tengerparttal, így ilyen hajóegységekkel.)

Kép: Economx.hu
Az SVKI arról is ír, hogy az igazolható orosz veszteségek minden kategóriában meghaladják (esetenként 2-3-szoros arányban) az ukránt, és a harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök tekintetében (illetve hamarosan az egyéb katonai járművek esetében is) nagyobbak – lesznek –, mint a cseh, lengyel, magyar, szlovák haderők teljes eszközparkja együttesen.

A legnagyobb európaiak sem állnák a sarat egy anyagháborúban

A jelentés készítői a klasszikus európai nagyhatalmak, azaz Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország (E4-ek) kapcsán is elkészítették az összevetést. Az E4-ek aktív eszközállományával összevetve kiderül például, hogy az oroszoknak közel háromszor akkora a vesztesége a harckocsikból, mint Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország összes harckocsija együttvéve. 

Páncélozott harcjárművek és tüzérségi eszközök terén is jóval nagyobbak az orosz veszteségek, mint a négy ország aktív készletei – előbbiek esetében 2,7 (Németország) – 10-szeres (Olaszország), utóbbiaknál 9 (Spanyolország) – 83-szoros (Olaszország). De egyebek mellett azt is megállapították, hogy Oroszország több légvédelmi eszközt veszített, mint amennyivel Franciaország, Németország vagy Olaszország egyáltalán rendelkezik. Arányaikban az ukrán veszteségek is összevethetők az európai négyek aktív eszközállományával: harckocsiból Ukrajna 2-5-ször, tüzérségi eszközből 4-30-szor többet veszített, mint amennyit a négy kontinentális hatalom aktív hadrendben tart.

Ezzel együtt is csak páncélozott harcjárművekből az ukrán veszteségek mind a négy kontinentális hatalom teljes aktív készletét (külön-külön) meghaladják. De érdekességképpen azt is megemlítették, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta nagy hajóegységeinek vesztesége (12) több, mint a teljes német vízfelszíni tengeri flotta létszáma (11).

Kép: Economx.hu

Nincs idő meghalni...

A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet CV90 (Stridsfordon 90) gyalogsági harcjármű példája alapján mutatja be, hogy milyen nehéz és költséges pótolni az elvesztett és/vagy hadrendbe sem állított harceszközöket. A svéd CV90-eket nyolc ország használja, a háború kitörése óta pedig Csehország és Szlovákia rendelt belőle, illetve Ukrajna is kapott belőle. 

A 2022-es szlovák és 2023-as cseh megrendelések átlagos darabára 9 millió dollár volt, tehát ha ebből kívánnák az ukrán páncélozott harcjárműveket pótolni, az közel 16 milliárd dollárba kerülne. Persze, ez csak egy elméleti számítás. Ugyanis egy darab CV-90 gyártási ideje a BAE Systems Hägglunds saját bevallása szerint egy standard jármű esetén 24 hónap, ám ha különböző specifikációkat kér rá a megrendelő, ez további 12 hónappal nőhet. A CV-90 gyártási rátája a háborút megelőzően 45 jármű/év volt –

ebben az ütemben csak a közel négyszáz darabos szlovák és cseh megrendelés legyártása 9 évet venne igénybe


2024-ben is üzlet a háború: kegyetlenül növeli költségvetését a NATO

A háború továbbra is jó üzlet, főleg egy pandémiával súlyosbított világgazdasági válság után. A jelenlegi rombolásban nemcsak a katonai, de az európai építőipar is érdekelt. Mutatjuk a számokat, KATTINTSON!

Erre van pénze a kormányzatnak

Hazánk védelmi kiadásai idén is meghaladják a NATO által elvárt, a GDP-hez viszonyított két százalékos szintet. Ahogy arra az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány is rámutatott, a Honvédelmi Alap kulcsszerepet kapott a központi költségvetésben, 55 százalékos növekedést mutatva a tavalyi 842 milliárd forintról 1309 milliárd forintra. A Honvédelmi Alap forrásai négy fő kiadási csoportra bonthatóak, amelynek több mint 32 százalékát a szárazföldi képességekre, közel 22 százalékát pedig a légierő képességek fejlesztésére fordítják.

A Miniszterelnökségre hivatkozva csoportosították az idei kiadásokat:

  • egyéb fejlesztési és működési kiadások: 395,4 milliárd forint;
  • katonai infrastruktúra fejlesztése és működése: 205,3 milliárd forint;
  • szárazföldi képességek fejlesztése: 428,8 milliárd forint;
  • légierő képességek fejlesztése: 280 milliárd forint. 

A magyar építőkockák

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az Economxnak adott interjújában többek között beszélt arról is, hogy milyen beszerzésekre számíthatunk idén. A tárcavezető alap építőkockának nevezte a Leopardokat, a PzH-2000-es önjáró lövegeket, a Gidránok és a Lynxek, míg a legmodernebb izraeli radarokkal és norvég rakétákkal pedig komoly légvédelmi rendszert épít ki a Magyar Honvédség.

A légierőnk forgószárnyas része teljesen kicserélődött az Airbus-eszközökkel, érkeznek nyáron az Embraer KC-390-es szállítórepülőgépek, és megkezdődik az L-39NG sugárhajtású könnyű kiképző gépek rendszerbeállítása is

-–fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.


Az interjúnkban az is elhangzott, hogy nagy nemzetközi konszernekre támaszkodva, mint a Rheinmetall, az Airbus vagy a CZ Colt, amelyekkel egy előre lefektetett startégi szerint vegyesvállalati formában harckocsi-, lőszer-, elektronikai és egyéb eszköz gyártását folytatják, és hazánk szerepet vállal a kutatás-fejlesztésben is.

A miniszter tavaly év végén jelentette be, hogy a Rheinmetall-lal közösen az új generációs harckocsifejlesztők elit klubjába lépett be a magyar védelmi ipar, a Panther-programhoz csatlakozva. A cirkáló lőszer beszerzések mellett ezek fejlesztésén és gyártásán is dolgoznak magyar beszállítók. A Gidránjainkat Kaposváron szereljük fel a honvédség speciális igényei szerint, de megkötöttük azt a szerződést is, amely alapján magát a járművet a török partnerrel a Rábára támaszkodva Magyarországon fogjuk gyártani – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.