A 150 négyzetmétert meg nem haladó új lakások, illetve a 300 négyzetmétert meg nem haladó egyéb új lakóingatlanok értékesítése esetén alkalmazható új, ötszázalékos áfa-szabályoknak kedvező hatásuk lehet az építőiparra és a lakáspiacra.

Ám a szabályozással kapcsolatban számos jogértelmezési kérdés merül fel, amelyeket érdemes részletesen is áttekinteni. Elsőként érdemes megvizsgálni a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiségeket - hívta fel a figyelmet a társaság.

Az áfa-törvény lakóingatlan fogalmából levezethető, hogy a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiségek esetében nem lesz alkalmazható az 5 százalékos kedvezményes adókulcs. Így a lakóépülettel egybeépült vagy annak részét képező garázsok, műhelyek, üzletek és gazdasági épületek esetében a 27 százalékos kulcsot kell alkalmazni.

Ez még tisztázásra vár

Számos egyéb helyiség, például tárolók, pincék, uszoda, szauna, terasz, lépcsők esetében viszont továbbra is kérdéses, hogy ezek egyrészt a lakás rendeltetésszerű használatához szükségesnek tekinthetők-e, másrészt a lakás hasznos alapterületéhez tartoznak-e, és így alkalmazható-e rájuk az 5 százalékos adómérték, avagy 27 százalékos áfa terheli őket.

Az is kérdéses a jelenlegi jogszabályok alapján, hogy amennyiben az adott lakás (lakóingatlan) meghaladja a 150 négyzetmétert (vagy 300 négyzetmétert), akkor a törvényben meghatározott négyzetméterhatárt meg nem haladó részre alkalmazható-e a kedvezményes adómérték, vagy az egész ingatlanra a 27 százalékos áfa lesz érvényes.

Ugyancsak vitás, hogy amennyiben egy korábban irodának épült ingatlant alakítanak át lakóingatlanná, úgy az újonnan kialakított lakások értékesítése esetében alkalmazható-e a kedvezményes áfa. Hasonló a helyzet az átminősítéssel, és a korábbi ingatlanok megosztásával létrejövő új ingatlanok esetében is.