Keményen odalépne a gázra a kormány a gazdasági bűnözés üldözésében. Kedden nyújtott be egy vaskos javaslatot az alkotmányügyi bizottság, amelyben a büntetőeljárásokról szóló törvényt és a Btk.-t is szigorítaná. Egyebek mellett a kis értékre elkövetett bűncselekmények mintájára megkülönböztetnék a kiemelt ügyeket is, amelyekre egyedi szabályok vonatkoznának.

Kiemelt ügynek minősülne a hivatali visszaélés, a közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmény − ha az elkövető képviselő, állami, önkormányzati vezető, közigazgatási szerv vezető beosztású munkatársa −, a különösen nagy értékű vagyon elleni bűncselekmény és a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése.

Utóbbi kategória igen népes: a csődbűncselekmény mellett ide tartozik a pénzmosás, a különösen nagy és annál jelentősebb értékre elkövetett adócsalás, a munkáltatással összefüggő adócsalás és a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban.

Eddig ilyen ügyekben viszonylag rossz hatásfokkal működtek a bíróságok − csődbűncselekmény miatt úgy tudjuk, eddig senki sem került börtönbe, holott több olyan cégtemető is ismertté vált, ahol százas nagyságrendben helyeztek el társaságokat korábbi tulajdonosaik, megszabadulva így tetemes adósságuktól. Ezek az ügyek ugyanis nagyon nehezen bizonyíthatók, ráadásul általában már nincs milyen bizonyítékokat benyújtani, annyira elhúzódik az eljárás.

Az új javaslat azzal segítene, hogy a kiemelt ügyeket a bíróságok kötelesek lesznek soron kívül kezelni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kézhez kapott iratokat azonnal kezelniük kell, s az első tárgyalási napot hatvan napon belül ki kell tűzni. Ezt követően a későbbi tárgyalás − ha az folytonos − akár másnapra is kitűzhető, de az új időpontot azonnal meg kell határoznia a bíróságnak.

A gyorsítással várhatóan a szükséges bizonyítékokat is könnyebb lesz felvonultatni. A javaslat azonban a nyomozati szakra és az eljárásban alkalmazható módszerekre is kitér. Így lehetővé válik, hogy jelentősebb ügyekben is kérhessen az ügyész halasztást − vagyis a nyomozást nem kell mindenképpen hetek alatt lezárni, annak időtartama az őrizetbe vételt követő egy év lehet, ám hosszabbításra is lehetőség lenne. A vádlottal szemben kiszabott óvadéknak arányban kell lennie anyagi helyzetével, ám az legalább hárommillió forint kell legyen.

Szélesebbé válik emellett a kihallgatható tanúk köre, s a nem együttműködőket is alá lehetne vetni poligráfos vizsgálatnak. Szűkülne az információk azon köre is, amelyet a vádlottakkal mindenképp meg kell osztania a bíróságnak − így a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről nem kell a feleket előzetesen tájékoztatni. A beterjesztett módosítások a kihirdetést követő napon lépnének hatályba.