Október 23-án az Európai Bizottság módosító javaslatot terjesztetett elő az egységes áfabevallásról. A bizottsági javaslat elfogadását valószínűsíti, hogy régóta előkészített anyagról van szó, és az áfaügy harmonizált terület az EU-ban. Persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy a mostani javaslat számos kisebb-nagyobb kompromisszum árán jött létre, amelyek továbbra is nehezíthetik a gyorsabb, áttekinthetőbb információáramlást" - mutat rá Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletág vezető partnere.

A javaslat szerint az egységes bevallással a vállalkozások adminisztrációs terhei mintegy 15 milliárd euróval csökkenthetőek éves szinten, ezzel is segítve az Európai Unióban a határokon átnyúló gazdasági tevékenységet. Ezen túl az információk gyorsabb beérkezésnek köszönhetően további eredményt várnak az éves szinten 193 milliárd eurónyi be nem szedett áfa összegének csökkentésével kapcsolatban is.

A beterjesztett javaslat szerint az egységes bevallás közös, minden tagállamra nézve kötelező része mindössze 5 adatmezőt tartalmaz: a fizetendő adót és annak alapját, a levonható adót és annak alapját, valamint ezek egyenlegét, azaz, hogy az adott időszakban az adóalany áfát fizet-e, vagy visszaigényel, és azt milyen mértékben.

A tervezet megalkotása során egyértelművé vált, hogy az egyszerűsítés fenti mértéke túlzó lenne, illetve egyes adóellenőrzési és adatgyűjtési érdekeket sértene, ezért a tagállamok számára lehetőséget biztosít, hogy a fizetendő oldalon a javaslatban meghatározott további 8, míg a levonandó oldalon további 13 adatmezőt alakítsanak ki. Mindez komoly egyszerűsítést jelenthet a jelenleg használt magyar áfabevalláshoz képest, amely 108 sort tartalmaz, nem számítva az úgynevezett belföldi összesítő jelentés sorait.

Magyar szempontból ugyanakkor érdekes kérdés, hogy az új szabályozást hogyan lehet majd összhangba hozni a belföldi egységes összesítő jelentéssel. "Emiatt igazából két út tűnik lehetségesnek: az egységes áfabevallás miatt vagy megszűnik az összesítő jelentés jelenlegi formájában, vagy valami újat kell kitalálni helyette" - elemzi a javaslat lehetséges hazai következményeit Hegedüs Sándor. Az új szabályozás alól kibúvót valószínűleg egyik tagállam sem kaphat majd, legfeljebb derogációt, de azt is csak kellően indokolt esetben. "Magyarországnak várhatóan kemény tárgyalásokra  kell majd felkészülnie ahhoz, hogy a várható derogációs igény pozitív jelzést kapjon az Uniótól." - emlékeztet az RSM DTM szakembere.

További célként fogalmazta meg az Európai Bizottság, hogy a bevallási gyakoriság és a bevallás határidejének időpontja is egységesedjen. A bevallási időszak vonatkozásban főszabályként az egy hónapos periódust jelöli meg a javaslat, de lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy attól eltérjenek. Például kétmillió euró éves bevétel alatt a tagállamok lehetővé tehetik, hogy a vállalkozások a bevallásukat csak negyedévenként adják be. A lehető leghosszabb időszakot egy évben határozza meg a javaslat.