Amikor a Severstal PAO oligarcha tulajdonosát az Európai Unió a múlt hónapban szankciókkal sújtotta, a lépés azonnal befagyasztotta az acélgyártó eladásainak egyharmadát, és előkészítette a terepet egy nagy orosz vállalat valószínűleg első adósságtörlesztési mulasztásához az ukrajnai invázió óta. A cég készleteinek legnagyobb részét lefoglalták és európai raktárakban várják a helyzet rendeződését. Az évek óta meglévő üzleti partnerek egyik napról a másikra összeomlottak, és a nyugati berendezések - a számítógépektől a kotrógépekig - hirtelen tiltott területnek bizonyultak.

Szerdán Európa termelésben harmadik legnagyobb acélgyártója nem tudta kifizetni adósságát - annak ellenére, hogy a pénzeszközök rendelkezésre álltak -, miután a Citigroup befagyasztotta a kamatfizetéseket a vállalat kötvénybefektetőinek. A Severstal nem jelentett be nemteljesítést, ahogyan a kötvények tulajdonosai vagy a hitelminősítő cégek sem. A jelentések szerint az acélgyártónak 12,6 millió dolláros kamatfizetést kellett volna teljesítenie összesen 800 millió dollárnyi kötvényt birtokló befektetőknek. 

Kapcsolódó

A Severstal tapasztalata jól mutatja, hogy a nyugati szankciók hogyan rázzák meg Oroszország legnagyobb és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező vállalatai közül néhányat – összegzi a helyzetet a Wall Street Journal.

A bedőléshez elég volt, hogy az EU február 28-án szankciókkal sújtotta Alekszej Mordasovot, aki a Severstal 77 százalékának tulajdonosa, és a Kreml magas rangú tisztviselőinek privát bankárának tartják. Brüsszel szerint Mordasov médiavállalata aktívan támogatta Oroszország ukrajnai destabilizációját, és hasznot húzott az Oroszország által 2014-ben annektált Krímben folytatott üzleti tevékenységéből.

"Egyáltalán semmi közöm a jelenlegi geopolitikai feszültség kialakulásához, és nem értem, hogy az EU miért vetett ki rám szankciókat" - áll Mordasov közleményében, amit a szankciók bejelentésekor adott ki. De ez már nem javított a helyzetén: az ügyet ismerő személyek szerint az európai ügyfelek már az invázió előtt elkezdték kerülni a Severstal vállalatot, mivel Oroszország növelte katonai erőit Ukrajna határán. Mivel még a Severstal alkalmazottainak Oroszországban kifizetett bérek is nemzetközi kezeken mennek keresztül, máshol is gond lesz még a fizetésekkel.

A cég összeomlása elkerülhetetlennek látszik: a vállalat négy külföldi székhelyű leányvállalatának igazgatója lemondott igazgatósági tagságáról, köztük egy olyan, aki több mint egy évtizeden át vezető beosztásban és igazgatósági tagként is dolgozott a Severstalnak. Azóta a cég már bizonyos országokban a dolgozóinak sem tud fizetni: lettországi leányvállalatának nem tudott pénzt küldeni.

A Mordasovval szembeni uniós szankciók - a később az Egyesült Királyság által bevezetett hasonló intézkedésekkel együtt - megnehezítették a bankok számára, hogy az általa tulajdonolt vállalkozásokkal, köztük a Severstal céggel üzleteljenek.

A Severstalnak azonban számos kihívással kell szembenéznie. Miközben a vállalat az acél mintegy 70 százalékát belföldön értékesíti, az orosz kormány kötelezte a gyártókat, hogy tartsák alacsonyan az árakat az országban. Ráadásul a termelést megnehezíthetik a szankciók, amelyek megakadályozzák, hogy a nyugati gyártók speciális berendezéseket szállítsanak az acél- és bányaiparnak.

Az export is nehézségekbe ütközhet a vállalat számára. A Severstal közölte, hogy tervezi, hogy exportját Európából Ázsiába, Dél-Amerikába és a Közel-Keletre irányítja. Már az acél Oroszországból való kijuttatása is problémás, mivel egyes országok eltiltották a hajózási társaságaikat az orosz áruk szállításától, más vállalkozások pedig önként elzárkóztak ettől.

Az EU által az összes orosz acélra vonatkozó tilalom azt is jelenti, hogy a Severstal valószínűleg a hazai versenytársakkal kell megküzdjön az új piacokon. Viszont a negyedik legnagyobb európai acélbeszállítóként a szerepe kiemelten fontos lenne az EU gazdaságai számára is. 

A kontinensen a hengerelt acéltekercsek ára az elmúlt három hétben közel 40 százalékkal emelkedett. Az észak-amerikai és a kínai árak szintén emelkedtek, de sokkal kisebb mértékben, 7-8 százalék körül.

"Európában az árképzési erő egyértelműen az acélművek kezében van... mivel az Oroszországból/Ukrajnából származó készacél-import mintegy 20 százalékának elvesztése szűkíti a piacot" - mondta Andrew Jones, a UBS elemzője egy jegyzetben.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!