Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Itthon már majdnem minden ötödik foglalkoztatott számára a digitális gazdaság biztosít munkalehetőséget, hazánk azonban még ezzel együtt is a kontinens sereghajtói között kullog a vállalkozások digitalizációja terén.

A legfiatalabb generációkról (Z és Alfa) azt gondolnánk, hogy szinte az anyatejjel együtt készen kapják a digitális tudást, holott a kapcsolódó természettudományokban kifejezetten gyengén teljesítenek.

Jellemző, hogy a 18-21 évesek több mint fele azt sem érti például, mi valójában a mesterséges intelligencia – írja a digitálisstratéga.hu.

Rohamtempóban halad a technológia

Már a világjárványt megelőző években is a teljes hazai GDP legalább 25 százalékát adta a digitális gazdaság, majd a megszokottá vált otthoni munkavégzés és az online meetingek hoztak újabb lendületet a technológiai fejlődésnek, napjainkban pedig már a fenyegető válság miatt igyekeznek rohamtempóban automatizálni folyamataikat a cégek.

Hazánk viszont jelentős lemaradást mutat ezen a területen a kontinens nagy részéhez képest. A kihívásra reagálva elkészült a Nemzeti Digitális Stratégia is, mely világos célt tűz ki a következő évekre: a magyar társadalom és a vállalkozói szféra (különös tekintettel a kkv-kra) széleskörű felkészítése és edukációja nélkül nem tudunk előre lépni.

Felforgatja a mesterséges intelligencia a HR-szakmát, leválthatják a munkaerőt?

A technológia hihetetlen gyorsasággal újítja meg a HR szakmát, ezen belül a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság (VR), és az automatizáció is egyre nagyobb szerephez jut. A gazdasági bizonytalanság miatt 2023-ra némi lassulást jósolnak a szakértők a nemzetközi HR technológiai piacon főként az elmúlt évekhez képest. A középtávú előrejelzések szerint viszont 2030-ra elérheti a 38 milliárd dollárt a globális HR tech piac összértéke. Bővebben>>>

Mit várnak a munkáltatók és mit tud a TikTok-generáció? 

Egy tavalyi globális kutatás szerint a vizsgált országokban közzétett álláshirdetések 6-12 százaléka kívánt meg kifejezetten digitális készségeket, de egyes terültek – például az adatmérnöki tudás – akár több mint 115 százalékkal is keresettebb lett.

A legnagyobb igény a közösségi média professzionális használatára, a digitális marketinggel kapcsolatos tevékenységekre, a szoftverfejlesztésre, valamint az üzletileg is hasznosítható adatelemzésre- és vizualizációra mutatkozik.

A digitális alapkészségek, melyekre ma már minden munkavállalónak szüksége van, függetlenül attól, milyen területen dolgozik, a következők:

  • az okoseszközök, illetve applikációk és szoftverek használata;
  • vagy az alapvető technológiák jelentőségének megértése, vagyis összefoglaló néven a digitális műveltség,
  • de akár például az online leselkedő biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos tájékozottság is.
  • Utóbbihoz tartozik a digitális függőség és az internetes zaklatás fogalmainak megértése, mint a kártevő és adathalász programok veszélyeinek ismerete.

A Z-generáció tagjainak közel fele techkarriert szeretne

Ezeken a területeken valóban előnye lehet az Alfa és a Z generációnak (vagyis az 1995 után született fiataloknak): egészen kis koruktól körül vannak véve az okoseszközökkel, természetes számukra, hogy hihetetlen mennyiségű információval találkoznak az interneten, és valószínűleg sikeresebben vonják ki a sok adatból a számukra hasznosakat vagy szükségeseket.

Nem egyértelmű az átmenet azonban a munkaerőpiacon is értékesnek tartott készségek irányában.

A jó példákat látva és saját digitális jártasságukat kicsit félreértve, a Z generációsok közel fele képzel el magának techkarriert a jövőben, azonban nagyobb részük nem látja át, hogy alakítják át az innovációk az egyes iparágakat vagy milyen változásokat hoznak a munka világába már most, de például azt sem értik pontosan, mi is az a mesterséges intelligencia és milyen lesz a gépekkel együtt dolgozni a jövő munkahelyein.

Az idősebbekről sem kell lemondani, az iskolákba pedig STEM helyett STEAM kell

Az tehát világos, hogy az életünket jelen pillanatban is forradalmasító technológiákban rejlő teljes potenciált csak akkor fogjuk tudni kihasználni, ha a fiatal generációkat tudatosan felkészítjük a jövő munkaerőpiacának kihívásaira.

Ebben az iskolarendszernek kiemelt feladata van, az ezzel kapcsolatos lemaradás pedig egyáltalán nem magyar sajátosság.

A hagyományos STEM-tantárgyak (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány és matematika) mellett szintén felértékelődnek a kapcsolódó soft skillek, leginkább a kommunikáció, a kreativitás és a kritikai gondolkodás.

A tantermi edukáció fejlesztésében ugyanakkor nem elég az állami szerepvállalás, hiszen a vállalati szféra is sokat tehet azért, hogy munkahelyeken is használható eszközök, tudás és gyakorlat áramoljon az oktatásba. Amellett sem mehetünk el azonban, hogy a most felnövekvő generáció szülei éppen most küszködnek azzal, hogy elsajátítsák az alapvető digitális készségeket és megfelelő példát tudjanak mutatni gyermekeik számára is.

Láthatatlan veszély leselkedik a gyerekekre

Az internet gyorsabban fejlődik, mint mi, ezért minél előbb meg kell tanulni és tanítani a visszaélések felismerését a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke szerint. Az elmúlt két évben a gyerekek az online térben növekvő számban találkoztak felnőtt tartalommal, magukat gyereknek kiadó felnőttel, zsaroló vagy adathalász üzenetekkel. Bővebben>>>

A jelenlegi munkavállalókat kulcskérdés felkészíteni a kihívásokra

A digitális felzárkóztatáshoz a következő eszközökre érdemes gondolni:

  • cégen belüli képzésekre, tudatos stratégiára épülő tréningprogramokra van szükség;
  • az automatizálódó folyamatokon keresztül gyakorlati tapasztalattal elsajátított technológiai készségekre.
  • Fontos a fokozatosság: az embereket leginkább a saját, HR-jellegű adminisztratív teendőiken keresztül lehet bekapcsolni az edukációba, hogy minél több olyan tevékenységgel találkozzanak, ahol első kézből tapasztalják meg a technológia előnyeit – és hogy ők is képesek azt használni.
  • A másik fontos kapcsolódási pont a szülői szerepből adódik, hiszen biztonságos és egészséges környezetet szeretnének biztosítani gyermekeiknek az online térben is, ez pedig csak akkor lehetséges, ha maguk is profi szinten kezelik az okoseszközöket, valamint tisztában vannak a digitális világ szabályaival.