Bár a Sláger rádió elmaradt koncessziósdíj-befizetése kapcsán kialakult vita a rádiós piac jelentős mértékű szűkülésére igyekszik ráirányítani a figyelmet, a Gallup MediaMonitorának adatai szerint a hallgatottság az elmúlt egy évben alig változott. A legutóbb mért tavaszi hónapokban mutatkoznak némi életjelek a mélypontnak számító múlt év végi-ez év eleji hónapok után. Az országos piac mindazonáltal egy év alatt kismértékben átrendeződött. Tavaly év elején még nagy harc volt az élbolyban; azóta viszont a vezető Danubius tartja pozícióját, a Kossuth megszerezte a második helyet a Slágertől, ez utóbbi hallgatottsága pedig országosan egy év alatt 5 százalékkal csökkent. A reklámozók által kiemelten vizsgált 14-49 éves korosztályban, az egyes rádiók által elért hallgatók aránya alapján javította pozícióját a Danubius, a Kossuth és a Petőfi hallgatottsága kismértékben, a Slágeré viszont itt már 6 százalékkal esett vissza. E célcsoportnál éves szinten enyhén nőtt a helyi rádiók hallgatottsága, a Juventus viszont nyert 5 százalékot. A 30-49 évesek körében egy év alatt 46 százalékról 51 százalékra nőtt a Danubius hallgatói köre, a Sláger viszont 49-ről 43 százalékra esett vissza. Utánuk a helyi és regionális adókat, valamint a Kossuthot hallgatják a legtöbben, előbbiek teljesítménye kismértékben javult, utóbbié romlott. A Juventus körükben éves szinten 14 százalékról 18 százalékra növelte a népszerűségét, hasonlóképpen, mint a 14-30 éves korosztályban, ahol a jelenléte 19 százalékról 24 százalékra nőtt. A korcsoportban stabilan őrzi vezető helyét a Danubius, a helyi adók 3 százalékkal növelték hallgatottságukat, a Sláger viszont 37 százalékról 31 százalékra zuhant. A Juventus javuló adataiban jelentős szerepe van a felvásárlásoknak: a rádió ugyanis egyre több sikeres helyi adót kapcsol be rendszerébe, ezáltal azok kikerülnek a helyi rádiók kategóriájából és közönségük hozzáadódik a Juventus adatához. Az egy főre jutó percátlag alapján a teljes lakosságra vetítve piacvezető a Danubius, bár egyre rövidebb ideig hallgatják. A Slágert, annak ellenére, hogy kevesebb emberhez jut el, mint a Kossuth, általában hosszabban hallgatják. Budapesten az összlakosság körében a Kossuth hallgatottsága egy év alatt két százalékkal nőtt, a Sláger rádió viszont 33-ról 29 százalékra esett vissza. A fővárosban csak a harmadik helyen álló Danubius népszerűsége változatlan. A Petőfi és a Roxy rádió esetében sem történt egy év alatt jelentős változás. A Juventus-érték a vizsgált szegmensek közül egyedül Budapesten csökkent, 1 százalékkal. Áprilistól áprilisig 3-ról 6 százalékra növelte hallgatottságát a 2002 elején visszaesést mutató InfoRádió, kettőről 5 százalékig nőtt a Pannon rádió, 1-ről 4 százalékra pedig a Klub rádió. A Bartók népszerűsége Budapesten 6 százalékról 4 százalékra csökkent. Az ország többi részén mindenütt piacvezető a Danubius, míg azonban a községekben és a városokban növelni tudta jelenlétét, addig a megyeszékhelyeken valamelyest visszaesett. A legfőbb városokban nőtt a helyi és regionális adók jelentősége, 7 százalékkal visszaesett azonban a Sláger és 4 százalékkal a Kossuth. Itt 6 százalékról 15 százalékra ugrott a Juventus. A városokban és községekben tartja magát a Danubius-Kossuth-Sláger sorrend, a helyi rádiók és a Juventus azonban itt is felfelé ívelő tendenciát mutatnak. Iskolázottság szerint a legalacsonyabb és a legmagasabb képzettségűek inkább a Kossuthot hallgatják, a középfokú végzettségűek között a Danubius népszerűbb. A Juventus mindegyik csoportban javítani tudta teljesítményét. R. Á.