Azok a nagyhatalmak, amelyek 2015-ben az USA mellett aláírták az Iránnal kötött atommegállapodást, keresik a módját, hogy fenntartsák az egyezséget annak ellenére, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke országa nevében egyoldalúan felrúgta a dealt - írja a Business Insider. Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország arra a következtetésre jutott, hogy az USA kiszállása ellenére fenntarthatják az alku rájuk eső részét.

Az egyezség arról szól, hogy Irán feladja katonai célú atomprogramját, cserébe a hat nagyhatalom feloldja a vele szemben érvényben lévő gazdasági szankciókat, amelyek miatt például a perzsa állam nem tudta értékesíteni olaját a világpiacon. Trump májusban döntött az egyezség felrúgása mellett, mert szerinte annak ki kellett volna terjednie Irán ballisztikus rakétáinak fejlesztésére, illetve arra, hogy Teherán fegyveres csoportokat támogat a Közel-Kelet különböző országaiban.

Kapcsolódó

Sok lúd nem győz disznót

A többi résztvevő ország vezetője hiába emlékeztette arra, hogy elképesztően bonyolult, hosszadalmas tárgyalás után sikerült tető alá hozni az atomalkut és Irán betartotta az egyezség rá eső részét. Azt is hiába próbálták elmagyarázni, hogy ha felrúgják a üzletet, akkor Teherán is felújíthatja nukleáris programját, és ha Irán atomhatalommá válik, akkor sokkal nehezebben kezelhető partner lesz a nemzetközi politikában, mint most.

A gondjuk az, hogy az Egyesült Államok ellenőrzi azt a nemzetközi elszámolási rendszert, amelyen keresztül a bankok és a vállalatok lebonyolítják egymással pénzügyi műveleteiket. Amelyiküket ebből kizárják, az kiszorul a nemzetközi piacról, márpedig a Trump-adminisztráció november elejéig adott határidőt az Iránnal üzletelő szervezeteknek, hogy megszakítsák kapcsolataikat, amelyek elmulasztják ezt, azokat kizárják ebből a szisztémából. Ezzel Washington az európai vállalatokra is rákényszerítheti akaratát.

Régi módszer lesz az új

A hatból megmaradt öt nagyhatalom közleményben tudatta, hogy ki akarnak alakítani egy olyan fizetési mechanizmust, amelynek segítségével - megkerülve az USA ellenőrzése alatt álló elszámolási rendszert - tovább folytathatják a kereskedelmet Iránnal. A megoldás, amit kitaláltak, nem új: olyanfajta bartelkereskedelmet akarnak folytatni, amilyet a hidegháború idején a Szovjetunióval működtettek. Ha ez sikerülne, akkor nem tűnne el a világpiacról az iráni olaj, ami több szakértő szerint magas, már-már sokkszerű olaj-, és ezzel üzemanyag-drágulással járhat.

Ehhez egy úgynevezett Special Purpose Vehicle (SPV) szerveztet hoznának létre, amelynek célja az ügyletek külön kezelése, az Iránból érkező termékek, beleértve ebbe a nyersolajat is ellentételezése nyugati árucikkekkel, úgy, hogy kiküszöbölik a készpénzforgalmat. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főmegbízottja azt nyilatkozta a tanácskozás után, hogy az SPV létrehozásáról döntöttek, már csupán a szakértőkre vár a részletek kidolgozása.

Szkeptikus elemzők

Sok diplomata és elemző ugyanakkor szkeptikus a megoldás sikerével kapcsolatban, ugyanis meg lehet változtatni az USA-ban azt a törvényt, amely meghatározza, mely szervezetekre vonatkoznak az amerikai szankció. Így ki lehet terjeszteni annak hatályát a barterműveletekben részt vevő vállalatokra is. Erre egy francia diplomatának az volt a válasza, hogy minden lehetséges megoldást ki kell próbálni, hogy legalább jelezzék Iránnak: nem záródnak be a kapuk körülötte.

Az EU-nak eddig nem sikerül a működőképes jogi kereteket találnia ahhoz, hogy megóvja az európai vállalatokat az USA szankciótól. A probléma nehézségének legújabb bizonyítéka Franciaországból érkezett. Az állami tulajdonban lévő Bpifrance feladta azt a tervét, hogy pénzügyi mechanizmust hozzon létre az Iránnal üzletelő francia vállalatok támogatására.

A fotó forrása: Bora Mirahmadian/Shutterstock