Az egymást érő NATO-csúcsokon az európai vezetők világos, nyilvános üzenetet kapnak Washingtontól: növeljék a védelmi kiadásokat, a többlet pénz nagy részét pedig amerikai fegyverekre fordítsák. Egyes EU-vezetők próbálnak kibújni az amerikai nyomás alól.

Valódi európai védelmi technológiai és ipari bázist kell kialakítanunk minden érdekelt országban, és teljesen szuverén felszerelést kell európai szinten telepítenünk

– mondta Emmanuel Macron francia elnök a GLOBSEC múlt hónapban, Pozsonyban tartott konferenciáján.

Az évtizedek óta tartó washingtoni ingerlékenység kifizetődik. Bár a legtöbb EU-tagország még nem teljesíti a NATO azon célját, hogy a GDP 2 százalékát költsék védelemre, a szövetség nyolc éve folyamatos kiadás növekedést tapasztal.

2022-ben az európai országok költései 13 százalékkal, 345 milliárd dollárra nőttek

– ez csaknem harmadával magasabb, mint egy évtizeddel ezelőtt, ami nagyrészt az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázióra adott reakció.

Letarolná az EU-piacot az USA

Most az a kérdés, hogy ezt a pénzt hogyan költik el.

Az Egyesült Államok biztosítani akarja, hogy az európai országok – amelyek már most is védelmi beszerzéseik mintegy felét amerikai készletre költik – ne térjenek át radikálisan arra, hogy többet költsenek el ebből a pénzből otthon. Egyes európai vezetők abban reménykednek, hogy pontosan ez történik, de nyitott kérdés, hogy a kontinens védelmi ipara meg tudja-e ezt valósítani.

Az a tervünk, hogy az EU-pénzekkel közvetlenül támogassuk a védelmi iparunk felpörgetésére tett erőfeszítéseket, és ezt Ukrajna és saját biztonságunk érdekében

 – idézi a Politico a francia belső piaci biztost, Thierry Bretont.

A háború mindent felpörgetett

Az ukrajnai háború rávilágított az Egyesült Államok védelmi iparának dominanciájára.

Európa számos országa vásárol a Raytheon és a Lockheed Martin által gyártott Javelin páncéltörő rakétákat; Lengyelország idén 1,4 milliárd dolláros megállapodást írt alá 116 M1A1 Abrams harckocsi vásárlásáról, valamint további 10 milliárd dolláros megállapodást a Lockheed Martin által gyártott High Mobility Artillery Rocket Systems (HIMARS) megvásárlásáról; Szlovákia F-16-os vadászgépeket vesz, Románia pedig F-35-ösök vásárlásáról tárgyal.

Végső soron rengeteg katonai kiadással kell számolni, legalábbis rövid távon, mivel az országok igyekeznek bizonyítani a NATO- és EU-szövetségeseiknek, és a pénz jelentős része amerikai cégekhez áramlik.

Blokkolnák a Magyarországnak szánt fegyvereket

Mindeközben, ahogy arról a napokban mi is beszámoltunk: Washington nyomást gyakorolna Budapestre, hogy a Magyarország minél hamarabb járuljon hozzá Svédország NATO-tagságához. James E. Risch szenátor, a külügyi bizottság vezető republikánus tagja egyenesen azzal fenyegetőzött, hogy felfüggesztik 735 millió dollár értékű, új amerikai haditechnikai eszközök Magyarországnak történő értékesítését.

Mit blokkol az Egyesült Államok, ha a HM tagadja, hogy HIMARS-rakétarendszert vásárolna?

Az előző kormányzati ciklusban a beszerzésekért felelős kormánybiztos levélben kért információt a HIMARS rakétarendszerekre vonatkozóan, 2022. márciusi határidővel. Erre válasz az amerikai féltől nem érkezett, a tárca az ügyet ezzel lezártnak tekintette. Bővebben >>>