Papíron nagyjából minden maradna a régiben, viszont a francia munkáltatók előtt megnyílna az lehetőség arra, hogy heti 48, kivételes esetben akár 60 órát is szerződésbe foglaljanak. A heti többletmunkaórákat viszont három hónap alatt ki kellene egyenlíteni, tehát aki túlórákat szed össze, az később csak kevesebb munkára kötelezhető - olvasható a lapban.

A tervezet könnyítéseket vezetne be a munkaerő-közvetítőknek és a termelői szektorban dolgozó cégeknek, amelyeket erősen befolyásol a szezonalitás. A kritikusok szerint a szakszervezetek által hosszú évek alatt kialkudott pozíciók elvesznek, vagy legalábbis nagyon meggyengülhetnek, mivel a munkáltatók több jogot kapnának eseti megállapodások megkötésére, a munkaviszony megszüntetésére. A tervezet ellen internetes aláírásgyűjtés is indult, már majdnem egymillióan fejezték ki nemtetszésüket a Myriam El Khomri tárcavezető által még novemberben benyújtott anyaggal kapcsolatban.

Másokhoz képest remekül állnak

A franciák egyébként nem panaszkodhatnak a jövedelmi szintekre és az éves szabadság hosszára sem. Az Eurostat friss adatai szerint a franciaországi minimálbér a legmagasabbak között van Európában, bár a Benelux államokbeli, a nagy-britanniai és kicsivel már a németországi is megelőzi. Ez viszont nem jelent sok vigaszt az Európai Unió keleti tagállamaiban dolgozók számára, itt látványosan alacsonyabbak a jövedelemszintek, és korántsem nagyvonalúak a juttatások. A francia munkavállalók problémáit többek között a lengyelek sem értik, akik akár 13 órát is dolgozhatnak törvény szerint naponta, ám így is csak 431 euró a havi minimálbérük.

Ami az éves szinten kivehető szabadságot illeti, egy a The Economist gazdasági hetilapnak nyilatkozó francia kkv-menedzser szerint a franciák annak ellenére is a pihenést választják, hogy elvileg túlórázhatnának, és megelégszenek a kisebb fizetéssel is, ha több szabadidejük marad.