A napokban megkezdődnek a tárgyalások az Európai Gazdasági Térséget (EGT) alkotó EU27-ek, valamint Liechtenstein, Izland és Norvégia között arról a megállapodásról, amely rögzíti, hogy a három ország mekkora pénzügyi hozzájárulást nyújtson az unió átlagos fejlettségi szintjétől elmaradó tagállamoknak 2021-2027 között - írja a Népszava.

A három állam nem tagja az Európai Uniónak, nem járul hozzá a költségvetéséhez, viszont hozzáfér az egységes piacához, és élvezi annak áldásait. Ezért még az 1990-es években létrehoztak két alapot, amelyeken keresztül támogatják a felzárkózásra szoruló EU-s országokat. Az EGT Alapot a hármak közösen finanszírozzák, a Norvég Alapot pedig csak Norvégia, amely egyébként az összes forrás 97 százalékát biztosítja.

Kapcsolódó

Az alapok kedvezményezettjei között van Magyarország is, 14 másik tagállammal együtt. A 2020-ban lezárult hétéves költségvetési időszakban a két pénzügyi eszközből 214,7 millió euró támogatás járt volna hazánknak, de a Budapest és Osló között kirobbant konfliktus miatt végül egy fillér sem érkezett.

A magyar kormány 2014-ben az ellenőrzése alá akarta vonni a Norvég Alap civil szervezetekre jutó forrásainak az elosztását, és azzal vádolta az alapkezelő Ökotárs Alapítványt, hogy kormánykritikus szervezeteknek adja a juttatásokat. Miután a kabinet a finanszírozás lebonyolítását rábízta a Széchenyi Programiroda Kft-re, Norvégia felfüggesztette a két alapból járó összes támogatást azon az alapon, hogy Magyarország egyoldalúan megváltoztatta az elosztás rendszerét.

A Budapest és Osló közötti vita árnyékot vet a június 16-án kezdődő tárgyalásokra is, amelyek célja megállapodni az újabb finanszírozási ciklus pénzügyi hozzájárulásairól. Legutóbb másfél évig tartott az egyezkedés a pénzről. A rászoruló 15 országnak biztosított összeg 2,8 milliárd euró volt 2014-2020 között, amelyből Magyarországot kivéve minden kedvezményezett részesült.

Az EU27-ek, köztük a budapesti kormány, ezúttal is az Európai Bizottságot hatalmazták fel az érdekeik képviseletére, ám a sorozatos magyar vétók nyomán felmerül a kérdés: mi lesz, ha Budapest ezúttal is megpróbál akadályt gördíteni a konszenzus útjába, magával rántva a támogatásra váró többi országot? - tette fel a költői kérdést egy brüsszeli illetékes.