Az feldolgozóipari termelés relatív, sőt, egyes helyeken nominális visszaesését, azaz a dezindusztrializációt az utóbbi években a világ legtöbb országában visszafordítandó dolognak tarják, úgy vélik, az állami gazdaságpolitika egyik feladata lenne a feldolgozóipar hazacsalogatása Ázsiából - derül ki a G7 cikkéből, amely igyekszik áttekinteni a jelenséget.

Az ipar szerepét illetően külön csoportot alkot Németország és kapcsolt részei. Németország ipari hozzáadott értéke már az 1990-es években is bőven az EU és a fejlett világ átlaga felett volt, és azóta a 2008-as válság megbicsaklásától eltekintve nagyjából stagnált. Hasonló a helyzet Csehországban és Magyarországon, ahol az ipar relatíve magas, enyhe hullámzás mellett stagnáló tendenciát mutat. Jellemző az is, hogy a visegrádi országok ipari hozzáadott értéke tandemben mozog egymás és Németország értékével, amely annak fényében nem meglepő, hogy végső soron egyazon nemzetközi termelési rendszerre kapcsolódik ezeknek az országoknak az ipara.

Kapcsolódó

A magyar és német adatokhoz hasonló értékeket látni Délkelet-Ázsiában és Japánban, bár az utóbbi két helyen hosszabb távon világos az ipari hozzáadott érték visszaesése, ennek üteme azonban mérsékelt. Egy látványos kivétel a Kína árnyékában feltörekvő új ázsiai gyártóbázis, Vietnám, ahol töretlenül és gyorsan bővül az ipari termelés, miután az ország lett a nagy nyertese annak, hogy nagyobb részt a növekvő bérek és a munkaerő-kínálat csökkenése, kisebb részt az Egyesült Államok kereskedelmi háborúja miatt az alacsonyabb hozzáadott értékű feldolgozóipari szegmensek elkezdték elhagyni Kínát.

Az adatok alapján van valami igazság abban, hogy ahol kevésbé csökkent az ipar részesedése, ott gyorsabban nőtt a gazdaság 1998 és 2018 között, bár a kapcsolat nagyon gyenge a két változó között. Ami még fontosabb, hogy egy ilyen összehasonlításból egyáltalán nem következik ok-okozati összefüggés: egyrészt a növekedésre sok más változó is hat, másrészt az ipari részesedés jellemzően alacsonyabban fejlett, viszont emiatt nagyobb növekedési potenciállal rendelkező országokban magasabb.