Az uniós bizottsági közlemény Mariya Gabrielt, az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosát idézte, aki elmondta: Liepaja lesz Lettország második városa, mely az ország fővárosa, Riga (2014) után viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet.

Kiemelte, a cím megszerzése egyedülálló lehetőség egy város és környéke, valamint polgárai számára, hogy bemutassák kulturális örökségük gazdag sokféleségét. Szavai szerint az Ukrajna elleni orosz háború összefüggésében Európa kulturális fővárosai egyre fontosabbá válnak. Kiemelik a népek közötti egység és az általunk ápolt értékek, azaz a béke, a szolidaritás, a szólásszabadság védelmének és egymás tiszteletének fontosságát - tette hozzá az uniós biztos az MTI szerint.

Kapcsolódó

A bizottsági tájékoztatás szerint 2027-ben két város viselheti majd az Európa Kulturális Fővárosa címet, egy Lettországban és egy pedig Portugáliában. Utóbbit decemberben választják ki - közölték.

Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez.

Idén a luxembourgi Esch-sur-Alzette, a litvániai Kaunas, valamint a szerbiai Újvidék viseli a címet.

Magyar város - Pécs - eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. Magyarország jövőre Görögországgal és Romániával közösen adja majd Európa kulturális fővárosait. A címet 2023-ban Veszprém, Eléfszina és Temesvár viselheti majd.

2024-ben az észtországi Tartu, az ausztriai Bad Ischl és a norvégiai Bodo, 2025-ben a németországi Chemnitz és a szlovéniai Nova Gorica, 2026-ban pedig a finnországi Oulu és a szlovákiai Trencsén lesznek Európa kulturális fővárosai.