A városi lakosság 92,4 százaléka kizárólag áruházláncokból fogja beszerezni az élelmiszert 2030-ban - idézte a Maszol a román Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium tanulmányát. Urbánus környezetben jelenleg 70,3 százalék azok aránya, akik hipermarketben, szupermarketekben vagy diszkontáruházban vásárolnak. A fogyasztók 14,6 százaléka a független kisboltokat látogatja, míg 7,6 százalék piacról vásárolja az élelmiszert.

Ugyanakkor 2016-ban a városi lakosoknak még csak 51,6 százaléka volt az áruházláncok ügyfele. A hipermarketek és a szupermarketek térnyerésének a levét a kisboltok és a piacon egyaránt isszák. A tanulmány szerint utóbbiak az évtized végére el fogják veszíteni vásárolóik túlnyomó többségét. 2030-ban a fogyasztóknak már csak 0,7 százaléka fog rendszeresen termelői piacról vásárolni.

Kapcsolódó

Ez valószínűleg a jelenleg működő piacok egy részének a megszűnésével jár majd. A kisboltok szintén megfogyatkoznak az évtized végére, paci részesedésük ugyanis hat százalékra csökken. A tanulmány készítői szerint minimális, egy százalék alatt lesz azok aránya is, akik az asztalra valót közvetlenül a termelőktől szerzik majd be.

Felesleges marketing

További konklúzió az, hogy a vásárlók egyre tudatosabbá válnak, folyamatosan csökken az áruházláncok marketingkampányainak a hatékonysága. A tanulmány értelmében 2030-ra a 2016-os érték 20 százalékára csökken azok száma, akik gyakran vagy nagyon gyakran vásárolnak leszállított áru termékeket.

Mivel a promóciók alkalmával a fogyasztók általában többet vásárolnak, mint amennyire szükségük van, ezek nagyban hozzájárulnak az élelmiszer-pazarláshoz. A marketing hatékonyságának a romlásával párhuzamosan ezért csökkenni fog a pazarlás is. Jelenleg a romániai fogyasztók átlagban Öt százalékát dobják ki a megvásárolt élelmiszernek, éves szinten mintegy 70 kilogrammot. 2030-ra ez 2 százalékra fog csökkenni.