Az EU legerősebb pontja egyben a leggyengébb területe is: a közös pénz. Ma két eurócsoport él együtt egy eurózónában: az északiak és a déliek. A mostani válságkezelés végleg jelezte, hogy nem csupán a gazdasági fejlettség, hanem az életmód, életfelfogás terén sem egységes Európa.

A válság során az északiak jelentősen növelték a déliekhez képest már korábban is jelentős előnyüket - írja Matolcsy György a Magyar Nemzetben. A jegybankelnök szerint ez így lesz az egész évtizedben.

Kapcsolódó

Matolcsy szerint az EU hármas adósságot halmoz fel: az államadósságok első szintje, hogy a válság alatt minden tagállam államadóssága nőtt. A tagállamok második eladósodási szintje az Európai Központi Bank (ECB) mérlegének növelése, ami Matolcsy szerint nagyon helyes, hiszen ezzel megmentette az eurózónát a gazdasági összeomlástól. Az MNB elnöke szerint az eurózóna kormányai és a közös jegybank együtt nagyjából a GDP 40 százalékát fordították válságkezelésre, de ezzel sem előzhették meg a belső fejlettségi törésvonal erősödését. Az eladósodás harmadik szintje az, hogy a teljes EU elindul az eladósodás felé. Ennek első lépése a 750 milliárd eurós kötvénykibocsátás.

Ezzel az EU Matolcsy szerint rálépett a japán útra, ami két elveszített évtizedet és a GDP 260 százalékát elérő államadósság felhalmozását hozta a távol-keleti szigetország számára. Innen már nehéz a visszaút - véli az MNB elnöke, aki úgy látja, az EU a közös fizetőeszköz miatt valójában eurócsapdában van. A közös pénzpolitika az északiaknak fejlődést hoz, a délieknek további lemaradást. Ezen nem segít a hármas eladósodás, mert a pénz nagyobb mennyisége nem oldja fel a pénz minőségi hátrányát: a közös monetáris politikát és az egységes árfolyamot - magyarázza írásában.

Erre a megoldás az MNB elnöke szerint, hogy külön euró kellene az északiaknak és a délieknek. Ez ma lehetetlennek tűnik - ismeri el -, de az új digitális jegybanki pénz megteremti az elvi lehetőséget az európai monetáris mozgástér tágítására és egy kettős árfolyamrendszer bevezetésére. A jegybankelnök ennek kapcsán leszögezi:

Ahogy harminc évvel ezelőtt nem az euró bevezetéséről kellett volna dönteni, hanem a szolgáltatások egységes piacának megteremtéséről, most sem a hármas eladósodás, hanem a kettős euró a megoldás.