A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A történet még a 2001-es államcsőd óta tart, ugyanis azóta perlik Argentínát azok a befektetők, akik nem voltak hajlandók elfogadni a kormány által felkínált hitelátütemezést és veszteséget jelentő kötvénycserét. Az argentin kormány azóta is ragaszkodik ahhoz, hogy nem fizet a Cristina Fernández elnök által csak keselyűknek nevezett befektetőknek, akik szerinte a válságba jutott országokon élősködnek, akkor vásárolva fel az államkötvényeket, amikor azok a csőd miatt gyakorlatilag értéktelenek, majd követelik a jussukat.

A bíróság azonban elutasította az argentin kormány érvelését, miszerint a hitelek kifizetésével újra válságba sodródhat, mondván, az adós fél érvelése spekulatív, a következményekért pedig ő a felelős. A bíróság arról is döntött, hogy adott esetben kötelezheti Argentínát, állítsa le egyéb kötvénykifizetéseit, amíg nem törlesztette adósságát a felperesek felé. Ez ellen korábban az IMF és az Obama-kormány is felemelte a szavát, mivel az destabilizálhatja a globális pénzügyi rendszert és veszélyes precedenst teremthet az adósságok kezelésére nézve. A bíróság szerint azonban valószínűtlen, hogy hasonló esetek előfordulnak a jövőben, mert Argentína egy "egyedülállóan makacs adós".

Szakemberek szerint mégis hatással lehet a döntés a jövő adósságrendezéseire: a Washington Post által kérdezett közgazdászprofesszor szerint a döntés jogtörténelmet ír, hiszen megszabja a kereteit annak, meddig mehet el egy adós a szerződések megszegésében. Mások − mint a szegénységellenes Jubilee USA csoport − szerint a döntés komoly károkat okoz majd a világ szegényeinek.