Súlyos politikai következményei lennének annak - különösen a szeptemberi választásokra készülő Németországban -, ha nyilvánosságra hoznák azt a jelentést, amelyet a Deloitte tanácsadó cég helyi szervezete és az Európai Tanács szakértői készítettek a ciprusi bankrendszer és bankfelügyelet működéséről - állították az Euobservernek nyilatkozó uniós tisztviselők. Egyikük szerint rémisztő olvasmány lenne a dokumentum a német adófizetőknek, akik a tízmilliárd eurós EU-IMF hitel nagyját állják.

A teljes vizsgálati anyagot csak maroknyi uniós vezető láthatja, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport tagjai csak kétoldalas kivonatot kaptak, mielőtt döntöttek arról, hogy hozzájárulnak-e a segélycsomag első részletének kifizetéséhez. A tájékoztató ugyan felhívta a figyelmüket arra, hogy a ciprusi bankok sokszor nincsenek tisztában magánügyfeleik kilétével, vállalati regisztrációjuk gyenge, a ciprusi hatóságok pedig nincsenek megfelelően felkészülve a gyanús - például pénzmosásra utaló - tranzakciók leleplezésére, ám bízva abban, hogy a következő hónapokban javul a helyzet, megadták támogatásukat a kétmilliárdos részlet átutalásához.

Az eurócsoport javaslata szerint Görögország 240 milliárd eurós csomagja további két részlethez juthat hozzá. Első lépésben 4,2 milliárdot már e héten megkaphat, további 3,3 milliárdot pedig júniusban utalnak át, ha Athén előrelép az adóbehajtás javításában, a munkaerőpiac nyitottabbá tételében és a közalkalmazottak létszámának mérséklésében.

Ami a bankunió körül kialakult vitát illeti, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a testület elnöke leszögezte, hogy a részletek kidolgozásához nincs szükség az európai alapszerződés megváltoztatására, erre ráérnek később visszatérni. Berlin álláspontja szerint az európai nagybankok közös felügyeletét és mentőalapját, továbbá a közös európai betétbiztosítási rendszert csak a szerződés módosításával lehet létrehozni.