A SETI - (Search for Extraterrestrial Intelligence - Földön kívüli intelligencia kutatása) projektek zömét az Egyesült Államokban indították, ahol ezt a területet - jórészt a „nagy találkozást” bemutató hollywoodi filmeknek köszönhetően - nagy figyelem kíséri. A tudományos és kormányzati körök averzióit azonban jelzi, hogy a NASA földön kívüliekkel kapcsolatos tevékenységét a washingtoni kongresszus 1993-ban leállította. A SETI-kutatásokat azóta jórészt alapítványi pénzek segítik, illetve a közadakozásnak egy sajátos formája, az adatfeldolgozásra felajánlott otthoni számítógépek. Az utóbbiakat felhasználó program a SETI@home, amelybe már Magyarországon is számos internetező kapcsolódott be. Az égi jelet várók legfőbb eszközei a rádiótávcsövek. Ezek az óriási szerkezetek - legnagyobbjuknak, a Puerto Ricó-i Arecibóban épített teleszkópnak a tányérja 305 méter átmérőjű - az égitestek természetes sugárzása és a földi távközlési adások mellett a világűrből érkező esetleges üzeneteket is összegyűjtik, az utóbbiak kiválogatását célozzák a SETI-programok. A rádiótávcsövek érzékenysége évente megduplázódik, így elvileg egyre nagyobb az esély, hogy találnak valamit. Ugyanakkor a mobiltelefonok zaja várhatóan tíz-húsz éven belül minden más jelet elnyom, az idő tehát sürget. Az elektromágneses sugárzások spektruma nagyon széles, a sugárzó csillagok száma pedig végtelen, első hallásra tehát reménytelennek látszik bármilyen értelmes adás kiszűrése. Az átvizsgálandó égitestek, illetve sugárzások köre azonban szűkíthető, mégpedig két szempont szerint. Az egyik eljárással viszonylag széles sugártartományt figyelünk, de csupán korlátozott számú, viszonylag közeli csillag irányából - ezt végzi például a Phoenix-program. A másik koncepcióban az égbolt viszonylag nagy részét pásztázzák, de a hullámhossztartományt erősen leszűkítik - ide tartozik a SETI@home. A SETI-megfigyelések hajnalán, 40 éve ugyanis a kérdés szakértői „jelhordozóként” az 1420 MHz-es frekvenciájú (21 centiméteres) mikrohullámot találták a legalkalmasabbnak, amely a hidrogénatom sugárzási hullámhossza. Az ok egyszerű: a világegyetem leggyakoribb anyaga a hidrogén, így - gondolhatják a távoli civilizáció tudósai - ennek a hullámhosszát az űrszomszédok biztosan figyelik, ezért ezen érdemes jeleket küldeni számukra. De egy ennél prózaibb ok is ideálissá teszi a kiválasztott sávot a jelfigyelésre: ez a hullámhossz a Földön viszonylag zajmentes. A figyelési programok legtöbbje tehát - a SETI@home is - abból indul ki, hogy élőlénytársaink 1420 MHz-en üzennek nekünk. Ezek a jelek viszont biztosan más frekvencián érkeznek hozzánk, hiszen a sugárforrás Földhöz képest közeledő vagy távolodó mozgásának megfelelően a hullámokat a Doppler-effektus rövidíti vagy meghosszabbítja. A gyakorlatban tehát az 1420 MHz-es „hidrogénvonal” körüli valamekkora sávot kell figyelni, a SETI@home esetében ez 2,5 MHz. A figyelt hullámhossztartományt keskeny sávokra osztják. Az esetlegesen észlelt jel eredete így egyértelmű, mivel a természetes forrásból eredő sugárzások mindig legalább 300 Hz-es tartományt töltenek ki, az ennél szűkebb csatornában fogható „adás” biztosan mesterséges. A sávok száma több tíz millió lehet, ebből már az is érthető, hogy a SETI miért igényel olyan irdatlan adatfeldolgozási kapacitást. A SETI@home - ezt hátrányaként említik - nem valós idejű program, vagyis az esetleges eredmény jóval az észlelés után bukik ki. Arecibóból ugyanis a napi 35 gigabájtnyi adat mágnesszalagon Berkeleybe, a projekt központjába kerül, ahol csomagokra osztják, majd az interneten át terítik a több milliónyi önkéntes számítógépeire. Egy-egy számítógép akkora adatcsomagot dolgoz fel, amelyet Arecibo egy 10 kHz-es sávon 107 másodperc alatt vesz. A teleszkóp pásztázási sebességéből következően ez a jelmennyiség körülbelül akkora égboltdarabról származik, amekkorának karnyújtásnyi távolságról egy rizsszemet látunk. A távcső naponta 150 ezer otthoni számítógépnek ad munkát, és mivel „túljelentkezés” van, egy-egy csomagot több önkéntessel is feldolgoztatnak. A megfigyelési periódust kétévesre tervezték, de már biztosan hosszabb lesz. Az eredmény egyelőre negatív, azaz, eddig minden fogott jelről kiderült, hogy földi eredetű. Nem a SETI@home az egyetlen program, amely „társadalmasítja” a földön kívüli intelligencia kutatását. A SETI League szervezet az interneten egyenesen arra kapacitálja ügyfeleit, hogy egy-két ezer dolláros otthoni szettekkel böngésszék a nagyobb apparátussal dolgozó SETI-programok által kihagyott hullámhossz- és égbolthézagokat. Ugyanakkor a látható fény tartományában is folyik az űrjelek keresése, az erre indított projekteket nevezik optikai SETI-nek. Az eredmény szempontjából nem túl biztató, hogy a SETI-kutatások olyan távolságban keresik az űrlényeket, ahonnan a Föld hasonló érzékenységű programokkal aligha látható. Tóth Gábor A SETI-szoftvert a Berkeley Egyetem internetes honlapjáról (http://setiathome.berkeley.edu) lehet letölteni. A program telepítése után a szervertől rögtön meg is kapjuk az első kiértékelendő rádiójelcsomagot. A SETI innentől kezdve képernyővédőként funkcionál, azaz a számítógép „üresjárataiban” lép működésbe és kezdi meg az adatok feldolgozását. (Lehetőség van a program állandó futtatására is, ilyenkor azonban nagymértékben lelassulhat a gépen folyó egyéb munka.) Az adatelemzés folyamata - hála a szemléletes és szép grafikának - bárki számára könnyen megfigyelhető. Tesztgépünk - Intel Celeron 433, 64 MB memória, illetve Windows '98-as SETI-verzió - pár perc híján 28 óra alatt végezte el a letöltött adatcsomag kiértékelését (a program lassabb gépeken is minden további nélkül elindul). Lényeges dolog, hogy internetes kapcsolatra csak az adatcsomagok cseréjekor van szükség, s akkor is csupán pár percig. Egyes vírusirtók, illetve tűzfalprogramok blokkolhatják a SETI futását vagy a csomagok küldés-fogadását. Az efféle problémák megoldásához a SETI már említett honlapján, illetve a magyarországi SETI-csapat weboldalán (http://index.hu/seti) található információk nyújtanak segítséget; ez utóbbi címen a SETI-t érintő minden fontos tudnivaló és érdekesség magyarul olvasható. D. T. I.