Az utóbbi időben több jelzés érkezett a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) olyan vállalatoktól, amelyeket - saját kereskedelmi partnereik nevében - hamis kéréssel, utasítással kerestek meg, hogy aktuális vagy jövőbeli számláikat egyenlítsék ki. A módszer egyszerű volt: vagy feltörték az üzleti partnerek postafiókját, vagy az igazival szinte mindenben egyező e-mailcímet használtak. Az elkövetők a valódi üzleti partner nevében saját fizetési számlaszámukat jelölték meg, mint azon fizetési számlaszámot, amelyre a jövőben a szerződésből eredő fizetési kötelezettségeket teljesíteni kérik - adta hírül az MNB.
A bejelentést tevő vállalatok, s jogi képviselőik többsége a történtek miatt feljelentést is tett a nyomozó hatóságoknál.
Az MNB felhívja a figyelmet, hogy az uniós irányelveken alapuló magyar jogszabályok szerint - tekintve, hogy az átutalás teljesítése fizetési számlaszám használatával történik - az átutalás a megadott fizetési számlaszám által megjelölt kedvezményezett vonatkozásában minősül teljesítettnek. Ha az átutalási megbízásban megadott fizetési számlaszám hibás vagy téves volt, s így a fizetési művelet nem a fizető fél eredeti szándékának megfelelően teljesült, a pénzforgalmi szolgáltatót nem terheli felelősség. Ilyenkor azonban utóbbiak kötelesek a fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében a vonatkozó szabályokat (így bank- és üzleti titok, adatvédelmi előírások) is figyelembe véve az adott helyzetben elvárhatóan mindent megtenni.
Arról, hogy egy fizetési művelet kapcsán felmerülhet-e bűncselekmény gyanúja, a nyomozó hatóságok, majd - végső soron - a bíróság jogosultak dönteni. Ugyancsak a nyomozás eredménye dönti majd el, hogy ki volt az átutalás tényleges kedvezményezettje, s hogy ma hol található az átutalt összeg. Bűncselekmény gyanúja esetén tehát az érintett pénzforgalmi szolgáltatóknak vagy a jegybanknak nincs hatásköre a gyanú megalapozottságának vizsgálatára. Nyomozati eljárás során ugyanakkor - igény esetén adatokat, információkat szolgáltatva - valamennyien együttműködnek a nyomozó hatóságokkal.
A - gyanú szerint - a közelmúltban elkövetett csalások vagy egyéb bűncselekmények a bankrendszeren kívül történtek, hiszen kereskedelmi társaságok, s nem pénzügyi szereplők elektronikus postaládái használhatták fel azokhoz.
E közelmúltbéli esetek miatt a hazai vállalkozásoknak - még az elektronikus fizetési műveletek megkezdése előtt - célszerű körültekintően meggyőződniük arról, hogy valóban partnereik tényleges fizetési számláira utalják-e át kereskedelmi ügyleteik ellenértékét. Különösen érdemes meggyőződni azon, üzleti partnertől érkező információ hitelességéről, megbízhatóságáról, amely a korábbi fizetési mód/számlaszám megváltozásával kapcsolatos kérést, utasítást tartalmaz.
Legolvasottabb
Mi történik? Hatalmas szabotázs a téli olimpián, bevetették a terrorelhárító egységeket
Nyolc év után végre kimondta a bíróság az igazságot a devizahiteles ügyben: a bank hibázott
Hiánycikk lett egy létfontosságú gyógyszer: a patikák is teljesen tanácstalanok
Megroppant a bástya: a lengyelek szerint ez viheti be a kegyelemdöfést Orbán Viktornak
Brutálisan jól fizet ez a szakma diploma nélkül is, mégis nagyon kevesen választják
Ledől egy mítosz? Holoda Attila szerint nem az orosz gáz tartja lent a rezsit
Elrendelték az evakuálást, elindult a fékevesztett menekülés: bármely percben kirobbanhat a háború
Bemutatták a Tisza programját: így írná át az adó- és nyugdíjrendszert a párt
Hatalmas pofont kapott a fogyókúrás szer, amelyre az egész világ várt