Az Országgyűlés december 13-án olyan döntést hozott, hogy ha egy webáruház ismételten hibát követ el, akkor a fogyasztóvédelmi bírság legkisebb összege 200 ezer forint lesz, miközben ez jelenleg minden más esetben csak 15 ezer forint. A tizenháromszoros bírsághatár emelés csak a webáruházakat érinti.

Az már bebizonyosodott, hogy a valóban magas hibaarány adminisztratív vétség, ráadásul olyan csekély súlyúak, melyek tartalmukat nézve semmilyen módon nem veszélyeztetik a vásárlók egészségét, testi épségét, biztonságát, vagy éppen pénzügyi érdekeit. Például ha hiányzik egy weblapról, hogy a szerződéskötés nyelve magyar, az különösebb bajt nem okoz. Nem véletlen, hogy bírságot csak elvétve szab ki a fogyasztóvédelmi hatóság.

Meg kell jegyezni, hogy azok a valóban súlyos cselekmények, melyek hamisítást, adócsalást jelentenek, nem a fogyasztóvédelmi, hanem az adóhatóság és a rendőrség hatáskörébe tartoznak.

A legnagyobb probléma a friss döntésben az, hogy szigorúbb fellépés a jelenlegi bírságolási rend alapján is elérhető, hiszen a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa valóban csak egy alsó határ, ki lehet szabni magasabb bírságot annak megemelése nélkül is. Ez csak elhatározás kérdése, a kormány javaslatára az országgyűlési döntés azonban más irányt vett.

A bírságok átlagos összege sem túl magas, ami megint csak a vétségek csekélyebb súlyára utal. A legfontosabb pedig az, hogy az arányokat nézve a webáruházakat sem bírságolják nagyobb mértékben, mint a többi boltost.

A kamara bedobta magát

Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága november 24-i ülésén - nem kétséges, alaposan - megvitatta a javaslatot. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a vita során elmondta, hogy "a javaslat maga a bírság összegére vonatkozóan szintén egy érdekképviseleti szervezettől, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától érkezett". A bizottság ülésének jegyzőkönyve szerint azonban hozzátette, hogy "a kormánynak továbbra sem célja és továbbra sem lesz célja az, hogy bírsággal sújtsa a vállalkozásokat".

A kérdés mindössze annyi ezek után, hogy akkor miért kellett megemelni a bírsághatárt a kormány kezdeményezésére, ráadásul az NFM első javaslata kizárólag a kis- és középvállalkozások esetében nyomta volna meg a bírságrendet (a kormány honlapján az egyeztetések első körében közzétett tárcajavaslat szerint). A maguk módján szépítettek második körben, így egységesen minden webáruházra rátolva a kétszázezres bírságlécet, amit a fogyasztóvédelmi ellenőröknek előbb-utóbb át kell ugraniuk.

Mit tesz majd egy kis webáruház, ha megbírságolják 200 ezer forintra? Bezár. És mit tesz az a kis boltos, aki webáruház nyitásán töri a fejét? Nem nyitja ki. És nem érti, akkor miért olyan fontos is a digitalizáció. Persze, a hibákat ki kell javítani, de nem ezzel az eszközzel.