Az ítélőtábla eljárása mindkét fél fellebbezési kérelmére indult. A csütörtöki tárgyaláson az iratismertetést követően a TakarékBank jogi képviselője az első fokú ítélet megváltoztatását kérte. A Fővárosi Törvényszék első fokon megalapozatlannak találta és elutasította a TakarékBank kereseti kérelmét, amelyben a pénzintézet általános szerződéses feltételeinek (ászf) tisztességességét kívánta bizonyítani, és 899 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte.

A felperes pénzintézet képviselője fellebbezésében hivatkozott arra is, hogy az általa alkalmazott egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételek megfeleltek a tisztességesség követelményének, érvényesek. Érvelése szerint a közelmúltban elfogadott elszámolási törvényjavaslatból megállapítható, hogy egyes szerződéseik nem tartoznak a törvény hatálya alá, mivel a kölcsön törlesztése és nyilvántartása is devizában történik, így ezek egyéb devizakölcsönnek minősülnek.

Az alperes magyar állam képviselője a felperes pénzintézet fellebbezésének elutasítását kérte. Álláspontjuk szerint a bank állításával ellentétben az Alaptörvénynek és az uniós jogszabályoknak egyaránt maradéktalanul megfelel a devizahiteles törvény. A TakarékBank devizaalapú kölcsönszerződései valamennyi időállapotra tisztességtelenek, nem felelnek meg a törvényben rögzített elveknek, így egyebek mellett az átláthatóság, egyértelmű megfogalmazás elvébe ütköznek.

Hozzáfűzte: az első fokú bíróság kivette azokat a szerződéses pontokat, amelyekről azt állapította meg, hogy nem tartozik a törvény hatálya alá. Az elszámolási törvény még nem hatályos, nem hirdették ki. Nincs olyan bizonyíték a fellebbezési kérelmében, ami miatt ezek a szerződései egyéb devizakölcsönnek minősülnének - mondta.

A felek között vita alakult ki arról is, hogy a referenciakamat vagy az ügyleti kamat nem tartozik a törvény hatálya alá. A TakarékBank érvelése szerint a referenciakamat módosulása nem tekinthető szerződésmódosításnak, mert az a szerződés automatikus módosítását vonja maga után.