A bankok vagy a szolgáltatók felé törlesztési késedelembe esve, vagy átmeneti fizetésképtelenség esetén, a magyarok többsége szívesen megállapodna a tartozás átütemezéséről a követeléskezelőkkel. Nagyrészük azonban nincs tisztában a lehetőségekkel - derült ki a járványhelyzet miatti hiteltörlesztési és hitelfelmondási moratórium nyári lejártára felkészülő MAKISZ (Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége) számára készített felmérésből.

A pénzügyi szakma azt valószínűsíti, hogy a covid járvány miatt meghosszabbított hiteltörlesztési és hitelfelmondási moratórium június 30-i lejártával megnövekszik a késedelmes hitelfizetések, illetve a fizetésképtelenség miatt felmondott hitelek száma. Ezt valószínűsíti az is, hogy megnövekedett a közüzemi és telekommunikációs szolgáltatók felé fennálló tartozások egy főre eső összege, és a kis- és középvállalati (kkv) szektorban megnőtt a körbetartozás mértéke. Erre készülve a MAKISZ felmérést készíttetett, amelyből egyrészt kiderült, hogy az érintettek jó részének nincs tudomása az áthidaló lehetőségekről, másrészt viszont arra is rámutatott, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfelek szempontjából is hátrányos a követeléskezelési piac jelenlegi, nem egyértelmű szabályozása.

Kapcsolódó

Sokan nem tudják, mi az a köteletelékezelés

A MAKISZ megbízásából a Forecast Marketingkutató Kft. által a magyar felnőtt lakosság körében végzett 500 fős, reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 41 százaléka nincs tisztában azzal, hogy a fizetési késedelem, vagy a felmondott tartozás esetén fennmaradt követelés a legtöbb esetben valamelyik követeléskezelő céghez kerül, amelyik gondoskodik annak behajtásáról. A megkérdezettek nagyjából hasonlóan nagy arányban (44,8 százalék) nem tudják, hogy ha a követeléskezelő nem tudja elérni az írásbeli felszólításra nem reagáló adóst a további egyezkedés érdekében, a tartozás a végrehajtás szakaszába kerülhet.

A többség (51 százalék) azzal sincs tisztában, hogy mivel a követeléskezelők célja a megállapodás, amelynek keretében részletfizetésre, bizonyos esetekben pedig (ha az adósok élethelyzete miatt ez szükséges) a követelt összeg egy részének elengedésére is sor kerülhet. Szintén a válaszadók többsége nem tudja (52 százalék), hogy miközben a követeléskezelővel még plusz költség nélkül lehet megegyezni, a végrehajtási eljárás viszont már akár 30-40 százalékos többletköltséggel is együtt jár.

Szívesen együttműködnének

A fentiek alapján a válaszadók döntő többsége (71 százalék) jelezte, hogy tartozás-elmaradás, vagy a felmondott tartozás esetén szívesen választaná az együttműködést a követeléskezelővel. A válaszadók 54 százaléka azt is hozzátette, hogy hasznos lenne, ha a kapcsolatfelvétel érdekében a bírósági végrehajtókhoz hasonlóan a követeléskezelők is megkaphatnák és - az EU adatkezelési szabályai (GDPR) szerint kezelhetnék a lejárt, vagy felmondott tartozású ügyfelek elérhetőségeit. Mivel az ügyfelek többsége e-mailben, okostelefonon, chat-oldalakon is kommunikál, így aligha elég, ha a követeléskezelő a postai címükön keresi őket. A válaszadók többsége (55,8 százaléka) nem volt tisztában azzal sem, hogy mivel Magyarországon a követeléskezelési tevékenység jelenleg nincs törvényileg szabályozva, így olyan cégek is megjelenhetnek a piacon, amelyek nem etikusan járnak el.

A válaszadók szerint egyértelmű helyzetre lenne szükség a követeléskezelés piacán, és döntő többségük szerint szükség lenne a követeléskezelés törvényi szabályozására.