Az elmúlt két évben hozzávetőleg azonos számú eljárást zárt le a GVH kartellezés, fogyasztóvédelmi jogsértés vagy összefonódás-bejelentés miatt, mint 2019-ben, a világjárvány előtt. A megindított eljárások száma - ágazati vizsgálatokkal együtt - pedig nőtt, nemcsak az előző évhez, hanem a világjárvány előtti évhez képest is.

A világjárvány így nemhogy csökkentette volna, hanem még intenzívebbé tette a GVH aktivitását a verseny és a fogyasztók védelmében, és erre számíthatunk 2022-ben is – véli Turi Anna, a Schönherr versenyjogi szakértője.

Kapcsolódó

Rekordösszegű bírság

A múlt évben 28 esetben állapított meg jogsértést a Gazdasági Versenyhivatal 71 jogsértő vállalkozással szemben, ezek közül 25 esetben, 62 vállalkozásra szabtak ki összesen 18,2 milliárd forint összegű versenyfelügyeleti bírságot.

Ez rekordösszegnek számít a korábbi évekhez képest (2020: 8,4 milliárd forint; 2019: 8,8 milliárd forint), ugyanakkor ennek igen jelentős hányadát a műtrágya-kartell teszi ki, amelyben összesen 14 milliárd forint bírságot szabott ki a versenyhatóság. Ez a döntés azonban – több másik határozattal együtt - nem feltétlenül végleges, a megbírságolt vállalkozások ugyanis bírósághoz fordulhatnak, ahogy az a műtrágya-kartellben is történt. Ezt az ügyet nem számolva a kiszabott bírságok összege csökkent az előző évekhez képest.

2021 a kartellek éve volt

A 18,2 milliárd forint bírságnak több mint a 90 százalékát, azaz 16,2 milliárd forintot versenykorlátozó megállapodásokért (döntően kartellekért) szabtak ki. Tavaly 8 ilyen ügyet zártak le: ebből 4 közbeszerzési kartell, 2 nem közbeszerzési kartell és 2 egyéb versenykorlátozó megállapodás.

Ezzel összefüggésben kartell- vagy egyéb piaci torzulás gyanúja miatt a GVH a tavalyi évben 56 piaci szereplőnél tartott helyszíni kutatást, amely során mintegy 14 TB mennyiségű adatot dolgozott fel.

Ez egyáltalán nem arra utal, hogy a koronavírus járvány visszavetné vagy korlátozná a GVH kartell-feltárási, vagy a „hajnali rajtaütésekkel" kapcsolatos tevékenységét, sőt.

Ehhez képest a lezárt eljárások több mint 50 százalékát alkotó fogyasztóvédelmi ügyeknek a felében, 11 eljárásban szabtak ki bírságot, összesen közel 2 milliárd forintértékben. E körben a hatóság prioritásként kezelte a Covid-19 járvánnyal összefüggő visszaélések feltárását, és mintegy 449 millió forint bírságot, azaz a fogyasztóvédelmi ügyekben kiszabott összbírság negyedét szabta ki a járvánnyal kapcsolatos jogsértésekért.

Új eszköz a gyorsított ágazati vizsgálat

A kormány tavaly nyáron új jogi eszközzel bővítette a GVH hatáskörét, mely értelmében a versenyhivatalnak lehetősége van „gyorsított ágazati vizsgálat” elrendelésére, ha valamely piacon a verseny torzul vagy korlátozódik, és e piaci problémák feltárása és kezelése érdekében sürgős beavatkozás indokolt. A gyorsított ágazati vizsgálatot először az építőiparban, a kerámia-falazóelemek piacán, majd a fa építőanyagok piacán alkalmazta a GVH. Legutóbb pedig a régiós összehasonlításban is kirívóan magas árak miatt folytatott a Covid-19 antigéntesztek piacán gyorsított ágazati vizsgálatot. „2022-ben több ilyen eljárás is várható, amelyek során a GVH a kartellek feltárásához hasonlóan helyszíni kutatást is folytathat, így ne lepődjenek meg a vállalkozások, ha a GVH vizsgálói egyik reggel megjelennek náluk” – figyelmeztet Turi Anna, a Schönherr versenyjogi csoportjának vezetője.

A tavalyi év legizgalmasabb fogyasztóvédelmi ügye mégsem a Covid-19 járványhoz, hanem az egyik legnépszerűbb közösségi média platformhoz kapcsolódik. A GVH ugyanis korábban azt állapította meg, hogy a Facebook jogsértést követett el, amikor ingyenesként hirdette szolgáltatását, tekintettel arra, hogy a felhasználóknak ugyan valóban nem kellett díjat fizetniük a szolgáltatás igénybevételéért, de felhasználói aktivitásukkal és adataikkal üzleti hasznot hajtottak a vállalkozásnak és így fizettek a szolgáltatásért.

Az ügyben a GVH addigi történetének legnagyobb fogyasztóvédelmi bírságát, 1,2 milliárd forintot szabta ki a Facebookra (azóta már voltak magasabb bírságok). A bíróságok azonban – immár jogerősen – a Facebooknak adtak igazat, és a GVH által kiszabott bírságot teljes mértékben megsemmisítették.

Hatályba lépett a Sörtörvény

2021-ben az előző évekhez képest több, összesen nyolc ügyben vizsgálódott erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt, ezek az eljárások azonban – a Budapest Airport ügy kivételével – jelenleg is zajlanak.

A hivatalhoz 2021-ben rekordszámú összefonódásról szóló bejelentés érkezett, és a GVH ebben az évben 64 összefonódást engedélyezett. Mivel az összefonódások egyikében sem azonosított versenyaggályt, a GVH a jóváhagyott tranzakciók 92 százalékában igen rövid idő alatt (átlagos ügyintézési idő 4 nap) hatósági bizonyítvány kiadásával tudomásul vette az összefonódást.

2020-ban az Országgyűlés módosította a kereskedelemről szóló törvény egyes rendelkezéseit, és 2021-től tovább bővítette a GVH hatáskörét: a vendéglátóipari italbeszerzéseknél jogszabály korlátozza a jelentős piaci erővel rendelkező gyártók által a vendéglátóhelyekkel kötött kizárólagos szerződéseket. Továbbá, a vendéglátóhelyek valamennyi értékesített italtermék-kategóriában (nem csak a sörök esetén)

legalább két gyártó termékeit kötelesek árusítani.

E szabályok érvényesülését a GVH ellenőrzi.

A hatóság év elején tudatta, hogy a „Sörtörvénynek" is aposztrofált új kereskedelmi szabályok alapján megindította az első versenyfelügyeleti eljárásokat két gyorsétteremlánc, a KFC és a Burger King, valamint három sörgyártó, a Dreher, a Borsodi és a Heineken ellen.

Megéri együttműködni a versenyhatósággal

A versenyhatósággal való együttműködéssel jelentősen csökkenthetők a versenyjogi jogsértések következményei: akár el is kerülhető vagy jelentős mértékben mérsékelhető a kiszabható bírság, a kötelezettségvállalással záruló ügyekben pedig a GVH a jogsértés elkövetését sem állapítja meg.

A tavalyi évben 24 vállalkozás összesen több mint 7,6 milliárd forint összegben ért el bírságcsökkentést vagy -elengedést, ami a tavaly kiszabott több mint 18,2 milliárd forint versenyfelügyeleti bírság összegéhez viszonyítva a kiszabható bírságból 29 százalék.

2021-ben a Covid-19 járvánnyal kapcsolatos visszaélések miatt indult eljárások kaptak jelentős szerepet, a következő években vélhetőleg a fenntarthatóság, a környezetvédelmi szempontok, illetőleg a zöld marketing fog kiemelt hangsúlyt kapni a versenyhatóság fogyasztóvédelmi tevékenységében. Ezt támasztja alá az is, hogy a GVH 2020 végén tájékoztatót tett közzé a zöld marketingről a vállalkozások számára.