Ezzel arra a pénteki lapinformációra reagáltak, miszerint a jövőben a reklámügynökségek nem állhatnak szerződéses kapcsolatban a médiacégekkel, és nem alkalmazhatnak bónuszokat, ez áll abban a kormányelőterjesztésben, amely a jövő héten kerülhet a parlament elé.

A 2016-os adócsomagban megjelenő rendelkezés megszüntetné azt, hogy a médiumok - általában 20-25 százalékos - bónusszal díjazzák a hozzájuk hozott reklámköltésért az ügynökségeket. Ezek az új szabály hatályba lépése után csak a hirdetővel állnának szerződéses kapcsolatban, a reklámozó pedig közvetlenül a médiumoknak fizetne.

Az MRSZ és MAKSZ közös közleménye szerint megdöbbenéssel fogadták ezt az elképzelést. A szakmai szervezetek szerint a médiaügynökségek - mint ahogy az a Magyar Reklámszövetség megrendelésére az EY médiapiac működését feltérképező tanulmányából is kiderül -, megkérdőjelezhetetlen szakmai szerepet töltenek be a reklámpiaci működésben. Feladatuk a hirdetők szakmai támogatása és reklámköltéseik hatékony elköltésének előkészítése és megvalósítása.

A médiaügynökségek többek között óriási adminisztrációs terhet vesznek le a médiavállalatok és a hirdető cégek válláról, amellett, hogy piaci súlyuk érvényesítésével több ezer kisebb vállalkozás reklámozási lehetőségeit segítik elő.

A tervezett intézkedés nyomán a médiavállalkozásoknak utólagos visszatérítést, azaz ügynökségi bónuszt nem szükséges fizetniük, ám a valóságban azonnal összességében sok milliárdnyi hirdetési bevételtől esnek el. Romániában a 2013-ban bevezetett hasonló intézkedés a televíziós költéseknél 20 százalékos visszaesést eredményezett, Franciaországban a szabályozás bevezetése után az ügynökségek bevételi szintje ugyancsak 20 százalékot esett és mintegy 5000 munkavállaló elbocsátását vonta maga után.

A szövetségek szerint az intézkedés életbe lépése a hirdetési egységárak azonnali emelkedéséhez, a piacon működő médiaügynökségek ellehetetlenüléséhez vezethet, míg a hirdetők szakmai támogatás nélkül maradnak és mind a média-, mind a hirdetői oldalra nehezen kezelhető adminisztrációs terhek és költségek hárulnak. Összességében a reklámköltések gazdaságra gyakorolt hatása beláthatatlan módon csökken, amely az egész gazdaság számára óriási veszteséget jelent.

A két szakmai szervezet kéri a kormányt a mielőbbi szakmai egyeztetések megkezdésére, mondván: a bónuszra nem lehet önmagában, csak a teljes reklámgazdasági hatásmechanizmus szerves részeként tekinteni.