A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképe szerint több mint 20 millió szál krizantém kerül a temetőkbe a napokban, októberben és november elején az éves krizantémmennyiség 60 százalékát adják el a kereskedők. A kritikus meleg hatással volt a krizantémtermesztésre, jelentősen nőttek az előállítási költségek, ezért sok termelő abbahagyta a termesztést. A korábbi évekhez képest mintegy 10 százalékkal kevesebb dugványt vásároltak a termelők - írta az MTI.

A NAK által megkérdezett termesztők valamelyest érvényesítették a költségnövekedést a termelői árakban, amelyek 10 százalékkal nőttek az előző évekhez képest. A fogyasztói árak nem emelkedtek jelentősen.

Kapcsolódó

Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szövetségének elnöke a Világgazdaság című lapnak elmondta, hogy a hazai őstermelők nem képesek kiszolgálni a megnőtt keresletet, ezért a virágok nagy része importból származik, főleg Hollandiából, Dániából és Belgiumból.

A krizantémtermesztés alapvetően szezonális munka, mintegy 3000 családnak jelent plusz bevételt, közülük 800-an foglalkoznak jelentősebb mértékben krizantémmal, a tavaszi dísznövények termesztését egészítik ki ezzel.

A termesztés alapvetően a nagyvárosok közelében jellemző, jelentős termőterület Dabas, Lajosmizse, Kecskemét térsége, Nyíregyháza és Szeged környéke. Mindemellett az egész országban jellemző a kisebb mértékű helyi termesztés is, a legtöbb helyen korszerűtlen módszerekkel, több évtizedes technológiával.

A legnagyobb kereslet a nagyvirágú krizantémfajták iránt van, 70 százalékban ezt vásárolják, de a teniszlabda nagyságú, közép-nagy virágúak iránt is folyamatosan nő az igény. Becslések szerint a nagyvirágúakból 12-13 millió szál, a közepes-nagy virágúból 1,5-2 millió szál fogy. Mindezek mellett választhatók cserepes és csokros fajták, utóbbi az egész évben kelendő.

Míg korábban a fehér színű volt a divat, manapság a zöld és a kétszínű (piros-fehér, napsárga-narancs, lila-rózsaszín) a legkelendőbb. Országrészenként is eltérő a trend: Nyugat-Magyarországon például a pompon típusúak, az Alföldön, Tiszántúlon a napraforgóra hajazó Eleonóra a népszerű.

Fotó: Pixabay