Phil Hogan elmondta, a 2012-ben bevezetett tejágazati csomag jelentéséből kiderül, hogy az intézkedések életbe lépése után három évvel az európai gazdálkodók növekvő mértékben élnek a felkínált eszközökkel.

Egyre gyakoribb például, hogy a gazdák termelői szervezetekbe tömörülve kollektív tárgyalásokat folytatnak a szerződéses feltételekről, amelyek erősítik a tejtermelők alkupozícióját. Emellett írásbeli szerződést kötnek a felvásárlókkal, amely növeli az átláthatóságot és a nyomonkövethetőséget a mezőgazdasági termelők számára.

Az Európai Bizottság a jelentésben arra buzdította a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a termelői szervezetek létrehozásának további ösztönzésére, és gondoskodjanak arról, hogy a termelői szervezetek tevékenysége a kollektív tárgyaláson túl a kollektív fellépés más formáira is kiterjedjen.

Emellett a szakmaközi szervezetek szerepének kibővítését tanácsolták, valamint a csomagba tartozó intézkedések hatályának meghosszabbítását 2020 utánra is.

A tejágazati intézkedéscsomagot 2012-ben fogadta el az Európai Bizottság abból a célból, hogy megerősödjön a tejterméktermelők pozíciója a tejtermékellátási láncban, valamint, hogy az ágazat felkészülhessen a piacorientáltabb és fenntarthatóbb működésre.

A csomag rendelkezései alapján a tagállamok dönthetnek úgy, hogy kötelezővé teszik a tejtermelők és a tejfeldolgozók közötti írásbeli szerződéskötést, a mezőgazdasági termelőknek pedig lehetőségük nyílik arra, hogy termelői szervezeteken keresztül közösen tárgyaljanak a szerződéses feltételekről.

A csomag szabályozza azt is, hogy a tagállamok bizonyos feltételek mellett rendelkezhetnek az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajtok kínálatának szabályozásáról.

A tejágazati csomagot alkotó intézkedések a jelenlegi tervek szerint 2020 közepéig lesznek hatályban.