A 2010-ben kezdődött gazdaságpolitikai irányváltás, a nem ortodox kísérlet - amelyre volt tér és igény is a válság miatt - ellentmondásos eredményeket hozott. Csakhogy miközben néhány magyar makromutató a régió átlagához hasonlóan alakult, a gazdaság tartósan stagnálás közeli helyzetbe került, az ország társadalmi, szociális, gazdasági problémái közép- és hosszú távon nem kezelhetőek - állapította meg Surányi György, az Intesa Sanpaolo bankcsoport felügyelőbizottságának elnöke a Joint Venture Szövetség (JVSZ) konferenciáján.

Állandó megszorítási kényszerben van a kormány

A növekedés belső motorjai teljesen lefulladtak, 2008 óta csak a nettó export teljesít, a régióhoz képest kiugróan rossz a beruházási ráta. Eközben viszont jelentősen javult a külső egyensúly, ezzel együtt a magyar teljes külső adósság továbbra is a legmagasabb a régióban. Az államháztartás helyzet 2011-ben csak látszólag javult. A teljes magyar államadósság az utóbbi 3 évben valójában stagnált, főleg a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások elégetése miatt - mondta Surányi.

Az új kormány nem kapott lehetőséget a költségvetési lazításra, ám a nyugdíjpénztári vagyon révén ezt megoldotta. Csakhogy a kétévnyi lazítás - ma már jól látszik - nem igazolta a gazdaságpolitikai döntéshozók feltevéseit - mondta a volt MNB-elnök, aki szerint ez előre látható volt. Az egykulcsos adó ugyanis csak a magas jövedeleműek keresletét emelte, akárcsak a családi adókedvezmény, míg a társasági adó szelektív csökkentése nem stimulálta a cégeket.) Az így kiesett pénzt azóta is "kergeti" a költségvetés, állandó megszorítási kényszerben van a kormány. Ezt jelzi, hogy az igazi megszorítás először 2012-ben jött el.

Az MNB "csak" lassú volt

Csak látszólag volt restriktív a monetáris politika, amely összességében inkább erősítette, mint tompította a magyar gazdaság növekedését - véli Surányi. A magyar gazdaság 30-35 százalékos reálfelértékelődést szenvedett el 2001 és 2009 között. Az MNB "félszívvel" reagált a válságra, a nem konvencionális eszközökkel későn avatkozott be és csak kis mennyiségben lépett. A fő probléma az volt, hogy a jegybank nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy ötödik éve folyamatosan csökken a hitelek állománya - hangzik a kritika.

A válság egyik nagy tanulsága, hogy a külső egyensúlytalanság a gazdaságpolitika mozgásterének valódi határa - fogalmazta meg sokadjára az MNB volt elnöke, aki szerint mára szabad szemmel alig látható szintre esett a gazdaság potenciális növekedési üteme.

Olyan évtized után vagyunk, amikor a magyar gazdaság távolabb került attól a céljától, hogy közeledjen a legfeljettebb, valamint a visegrádi országokhoz egyaránt - mondta az MNB volt első embere. A tavaly nyár óta tartó kamatcsökkentés "teljesen vállalható" volt, sőt mivel a reálkamatszintek ugyanott vannak, ahol egy éve, nem is jelent lazítást. Az alacsony inflációs szint azonban nem tartható, mivel nem organikusan alakult ki. A meglepetés-dezinfláció kedvezőtlen mellékhatásai közé tartozik, hogy ugrásszerűen nőtt az állampapírok reálkamata. Az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) önmagában "rendjén van", csakhogy jórészt a meglévő hitelek kiváltására megy, azaz nem járul hozzá a GDP növekedéséhez, valamint magasabb, 4-5 százalékos kamattal hasznosabb és a büdzsé számára olcsóbb volna, sőt Surányi szerint az nhp segíthetné a nagyvállalatokat és a lakossági lakásberuházásokat is.

Mattheisen: Kiszámíthatóság és bizalom kell

Amíg 2-3 éve a magyar gazdaságot sokszor a göröggel vetették össze, ma viszont az eladósodottság ez európai átlaghoz képest nem is rossz. Lehet vitatni a magyar kormány intézkedéseit, de tény, hogy hatékonyak voltak - mondta Chris Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója, a JVSZ elnöke.

Ma a fő feladat a tartós gazdasági növekedés megteremtése. Ennek több feltétele van: jól teljesítő exportszektor, kedvező befektetési környezet a beruházások számára, valamint a bizalom a jövőben a lakossági fogyasztás számára. Mindennek az alapja a kiszámíthatóság, a versenyképes adórendszer, a színvonalas jogalkotás, az üzleti kultúra, az innováció és a korszerű infrastruktúra. Miközben fundamentális oldalról "rendben van" a magyar gazdaság, a kiszámíthatóságon lenne a legfontosabb változatni. Kiemelkedően fejlesztendő terület az alacsony szintű üzleti kultúra is - véli Mattheisen.