Magyarország uniós csatlakozása óta akadtak olyan évek, amikor több orvos hagyta el az országot, mint ahányan végeztek a hazai egyetemeken. Közben hiába nőtt másfélszeresére a magyar orvostanhallgatók száma az elmúlt tíz évben, a képzés bővülése sem tudja enyhíteni a hazai egészségügy súlyos orvoshiányát. Körülbelül 2-3 ezer orvossal van kevesebb a rendszerben, azaz tíz megyei kórháznyi orvos hiányzik a magyar egészségügyből - írja a Népszabadság.

Ha már ma döntene a kormány arról, hogy radikálisan növeli az államilag finanszírozott orvostanhallgatói helyek számát, akkor is évtizedet kellene várni a változásra, mivel az érintettek 10-12 év alatt válnak gyógyító orvosokká.

Ráadásul a magyar képzési rendszer sincs felkészülve a további terhelésre - például azért, mert négy egyetem évek óta arra törekszik, hogy növelje külföldi hallgatói számát, amivel extra bevételre tehet szert. Ezekben az intézményekben mára csaknem a hallgatók fele, mintegy 9000 diák külföldi. Csupán tandíjként évente több mint húsz milliárd forintot fizetnek ki Magyarországon.

Ezt a pénzszerzési lehetőséget a kormány is meglátta, amikor meghirdette a hazai orvos- és egészségtudományi képzés megújítását: 30-40 milliárdos fejlesztést ígértek, de amikor Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a minap arról beszélt, hogy még e hónapban a kabinet elé kerül az erről szóló jelentés, már 70 milliárdos fejlesztést említett.

Kalkulációik szerint a bővítéssel a mostani 9 ezres külföldi orvostanhallgatói létszám 2020-ra 11 ezerre nőhet - írja a Népszabadság.