A sajátos helyzet ebben az esetben azt jelenti, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) egy az általánostól eltérő időpontot, helyzetet is rögzít.

A közalkalmazotti jogviszony nyugdíjba vonulás miatt történő megszüntetésének szabályrendszere jelentősen eltér a Munka törvénykönyve (Mt.) munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályaitól, annál sokkal kötöttebb - olvasható az Adó.hu-n megjelent ismertetőben.

Kapcsolódó

A Kjt. szerint a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető közös megegyezéssel, áthelyezéssel, lemondással, rendkívüli lemondással, felmentéssel és azonnali hatállyal. A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódó jogviszony megszüntetés szempontjából a közös megegyezés, a felmentés, esetleg a lemondás vehető számításba.

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

Ebben az esetben a felek bármilyen időpontra, akár azonnal is meghatározhatják a jogviszony megszűnésének napját. ilyenkor felmentési idő és végkielégítés sincs, de ha fontos, hogy már a nyugdíjkorhatár elérésekor befejezhesse a munkát a közalkalmazott, ez a megoldás is választható.

A leggyakoribb kérés a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése felmentéssel. Eltérő szabállyal találkozunk a felmentés kérdésénél a nyugdíjkorhatár betöltéséhez, illetve a Nők 40 igénybevételéhez kapcsolódóan.

A közalkalmazotti jogviszonynál - eltérően az Mt. által szabályozott területtől - a nyugdíjjogosultság, illetve a nyugdíjban részesülés nevesített felmentési ok.

A Kjt. szerint a jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. Ez akkor áll fenn, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik.

Kötelezően írja elő a Kjt. a felmentést arra az esetre, ha a közalkalmazott kéri felmentését a Nők 40 igénybevétele érdekében. Ekkor a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha nyugellátásához szükséges negyven év jogosultsági idő feltételt legkésőbb a felmentési idő kezdetekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.

A jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási szerv határozatával kell igazolni. A felmentési idő legalább hatvan nap, a nyolc hónapot azonban nem haladhatja meg. Fenti intervallumban a felmentési idő hossza a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő hosszától függ. Ez a hatvan napos időtartam öt év közalkalmazotti jogviszony esetén kezd növekedni egy hónappal.

A hatvan napos felmentési idő közalkalmazotti jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal nő meg, így éri el a nyolc hónapos maximumot. A felmentési idő legalább felére a munkáltató köteles mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól.

Annak nincs akadálya, hogy ennél az időszaknál hosszabb, akár a teljes felmentési időre mentesítést adjon a munkáltató a munkavégzés alól, de ez a kedvezmény nem kényszeríthető ki.

A felmentés kezdő időpontja

Nagyon lényeges dolog, hogy a közalkalmazotti jogviszony nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódó felmentéssel történő megszüntetése esetében a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján követeli meg a Kjt. a nyugdíjkorhatár betöltését.

Így ebben az esetben bár a nyugdíjjogosultság már bekövetezett, és a szükséges szolgálati idő is megszerzésre került, a nyugdíjba vonulás mégis halasztódik egy kicsit, mert az csak a felmentési idő leteltekor következik be. A felmentési idő pedig általában a maximális hosszúságú ezekben az esetekben, azaz nyolc hónap. Jogosult lesz azonban a közalkalmazott nyugdíjnövelésre a korhatár betöltését követően a nyugdíj megállapítása nélkül szerzett szolgálati idő alapján. Az emelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka.