Baljós tendenciák rajzolódnak ki a Generali Biztosító legfrissebb reprezentatív kutatásából, ami a hazai 18-65 évesek általános tudatosságával, megtakarításaival és a nyugdíjas évekhez kapcsolódó elvárásaival foglalkozik.

Mivel 2021-ben is készült hasonló felmérés, még mellbevágóbb az egyre növekvő pesszimizmus a lakosság körében, a 12 hónap leforgása alatt ugyanis sokat romlottak a magyarok jövedelmi lehetőségei és jövőbeli kilátásai.

A megkérdezettek 41 százaléka egyáltalán nem rendelkezik havonta félretehető összeggel, de azok aránya is csökkent, akik maximum 20 ezer forintot tudnak félre tenni, a korábbi 23 százalékról 18 százalékra.

Azok aránya, akik 20 ezer és 50 ezer forint között tudnak félretenni 18 százalékról 15 százalékra csökkent.

Az érem másik oldalát vizsgálva viszont azonnal látszik, hogy egyre nagyobbak a jövedelmi különbségek hazánkban: a 150 ezer forintnál is nagyobb plusz havi összeggel gazdálkodók száma ugyanis még nőtt is a tavalyi eredményekkel összehasonlítva.

Minden területen pesszimistább visszajelzések érkeztek a felmérés résztvevőitől 2021-hez képest - mondta Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja. A nyugdíjcélra félretett átlagos összeg idén és tavaly is 28 ezer forint volt, most mégis jóval borúsabbnak ítéli a lakosság a kilátásait. Jól látható azonban, hogy a magyarok többsége továbbra is fontosnak tartja az öngondoskodást, és foglalkoztatja őket a jövőjük. Bármekkora összeget is tud megtakarítani az ember, lényeges, hogy azt tudatosan és rendszeresen tegye félre, és megfelelően tájékozódjon a számára legmegfelelőbb, személyre szabott pénzügyi megoldásokról.

Öngondoskodás: megfordulni látszik a pozitív tendencia

Miközben a felmérés résztvevőinek 42 százaléka már kifejezetten odafigyel arra, hogy valamekkora összeget rendszeresen elkülönítsen a nyugdíjas éveire, sajnos úgy tűnik, a tudatosság ellenére a kitűzött célokat viszonylag kevesen tudják elérni.

A válaszokból kiderül, hogy a többség szerint 76 ezer forint lenne az az összeg, melyet havonta megtakarítva megfelelő életszínvonalat tudnának fenntartani idős korukban, ugyanakkor ennek alig több mint harmadát, átlagosan 28 ezer forintot tudnak félretenni a valóságban.

53 százalék ráadásul meglehetősen távolinak érzi lehetőségeitől az ideálisnak vélt összeget, tehát úgy látja, hogy a közeljövőben nem lesz képes javítani az öngondoskodással kapcsolatos kilátásain. Ez azért is jelent negatív fordulatot, mert a 2017-ben mért adatokhoz képes 2021-re a kisebb és nagyobb összegű megtakarítással rendelkezők aránya is nőtt – most azonban egyértelműen megtorpanni látszik a lendület.

Az átlagos magyar „megtakarító” egyébként a nagyobb vidéki városokban élő, középfokú végzettséggel rendelkező 50-56 éves férfi. Viszont a kifejezetten magas havi félretehető jövedelemmel rendelkezők jellemzően a 40 év alatti, felsőfokú végzettségű budapesti férfiak – mindebből jól látszik, hogy a nők egyik kategóriában sem rúgnak igazán labdába. Emellett fontos meglátni egy másik összefüggést is: érdemes mihamarabb, lehetőség szerint legalább a 30-as évek elején elkezdeni a tudatos öngondoskodást, és addig ütni a vasat, amíg forró. A nyugdíjbiztosítások ideális megoldást nyújthatnak minden élethelyzetben, mert hosszabb távú, választható összegű megtakarításra ösztönzik az embereket. A szerződők az állam által nyújtott adójóváírás lehetőségével is élhetnek, melyet rendszeres és a rendkívüli/eseti befizetés után is igényelhetnek, évente maximum 130 ezer forintig.

Állami nyugdíjra nem számítanak

A nyugdíjbiztosítások mellett szól az is, hogy jelenleg ez az egyetlen elérhető előtakarékossági forma, melyet nem érint a mindenkori nyugdíjkorhatár alakulása, ez pedig kifejezetten fontos előny, ha figyelembe vesszük, mennyire pesszimistán gondolkodnak a magyarok az állami ellátórendszerről. A lakosság körében régóta elfogadott álláspont, hogy mire elérik az öregkort, a központi költségvetésből már nem számíthatnak elegendő anyagi támogatásra, de az elmúlt egy évben különösen sokat romlott a közvélekedés: a 2017-ben mért 64 százalékhoz képes 2021-re már jóval kevesebben, a megkérdezettek 54 százaléka jósolta az állami nyugdíjrendszer összeomlását, idén viszont 59 százalékra ugrott vissza ez az arány. Ráadásul a magyarok fele arra számít, hogy idős korában is munkát kell vállalnia ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalat biztosíthasson magának.

Most fontosabb a pénzügyi tudatosság, mint valaha

A Generali a magyarok jövővel kapcsolatos általános attitűdjeire is kíváncsi volt: a válaszadók közel harmada szerint az aktív korúak sokkal rosszabbul fognak élni néhány évtized múlva, mint most  és ez szembe megy az egy éve mért 17 százalékkal.

A 2050-es évek nyugdíjasai számára még inkább romló kilátásokat jósoltak a megkérdezettek (38 százalékkal), természetesen minél kevesebbet tudnak jelenleg megtakarítani az emberek, annál borúlátóbbak jövőbeli boldogulásuk kapcsán.