A korszerű rövid, illetve közepes hatótávolságú, földi telepítésű légvédelmi rendszerek szolgálatba állításával a "haderő 21. századi színvonalon nyeri vissza azt az oltalmazási képességét, amelyet a rendszerváltás utáni leépítésekkel vesztett el" - jellemezték a rendszert.

Az 1976 óta szolgálatban álló, most leváltandó szovjet Kub-komplexumokhoz képest az új eszközökkel sokszorosára nő az oltalmazható terület nagysága és ugyancsak sokszorosára emelkedik az egyidejűleg megsemmisíthető célok száma, azaz a légvédelem harci lehetősége. A NASAMS ezen túlmenően olyan légi támadó eszközökkel - például pilóta nélküli repülőgépek (drónok), illetve csapásmérő robotrepülőgépek - is fel tudja venni a küzdelmet, amelyekkel szemben a magyarországi légvédelem eddig nem, vagy csak rendkívül korlátozott képességekkel rendelkezett.

Kapcsolódó

A közleményben idézik a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztost, aki azt mondta: Magyarország légterének védelmében kulcsszerepet játszanak azok a korszerű, földi telepítésű légvédelmi rakétarendszerek, melyeket 2023-tól kap meg a honvédség.

A NATO-ban elterjedt, az amerikai főváros védelmét is biztosító NASAMS rendszerekkel a szövetségi követelményeknek leginkább megfelelő megoldást választotta a Magyar Honvédség - tette hozzá a kormánybiztos.

"Történelmi lépésről van szó, hiszen a magyar légvédelem mintegy négy évtizede nem esett át ilyen arányú fejlesztésen" - mondta el Maróth Gáspár.