Jelenleg súlyos problémák vannak a  Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai rendszerének működésében, aminek közegészségügyi kockázata is van, mondta Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a testület kongresszusán.

Példaként említette, hogy a köztársasági elnök is azt írta a napokban, hogy a kamara léte a betegnek és a hivatásnak is érdeke. Tradicionálisan a német rendszerű kamarákhoz szokott tartozni az orvosi nyilvántartások vezetése és az engedélyek kiadása, a MOK feladata az etikai kötelezettségek betartatása, hogy ezzel biztosítja a szakma tisztaságát és a hivatás megfelelő működését.

Álmos Péter szerint azonban ma olyan orvosok is praktizálnak, akik a méhnyakrákszűrést kamunak tartják, mert ugyanazzal a módszerrel történik, mint a covid-szűrés, és ezt az orvost már 70 ezren követik. De van olyan orvos is, aki a mammográfiai szűréssel kapcsolatban rákot okozónak gondolja a mell diagnosztikai vizsgálatát.

Kapcsolódó

Ha van feladat akkor az az, hogy az etikai önrendelkezést a kamara vigye tovább, nem szétválasztható a szakma és az etikai szabályozás 

– tette hozzá Álmos Péter.

További fontos feladatként azt jelölte meg, hogy jelenleg a szakmai irányelvek készítése sem a kamaránál van, alig vannak érvényes irányelvek a szakterületeken.

Most egy reform zajlik az egészségügyben, és ez a változás feltörte a korábban organikusan szerveződő vagy a hálapénz olajozta betegutakat, és ezt a betegek megérzik, bolyonganak a rendszerben.

A legnagyobb gond az egészségügy helyzete

Magyarországon a lakosságot 18 súlyos társadalmi probléma közül 31 ország között az első helyen az egészségügy aggasztja leginkább, mondta Orosz Éva egészségügyi közgazdász-szociológus, az MTA doktora, az ELTE egyetemi tanára a kamara konferenciáján.

A legnagyobb probléma, hogy nincs teljesítményértékelési rendszer a magyar egészségügyben. 

Eltérő trendek vannak az Európai Unióban (EU), Magyarország kirívóan keveset költ a költségvetéséből egészségügyre. A GDP arányos költés 10 százalék alatt van ezzel egyedüli ország vagyunk az EU-ban.

A többi visegrádi országra egy felzárkózás volt jellemző, ránk pedig a leszakadás.

Közkiadások részesedése nálunk az egyik legalacsonyabb, jelentősen nőttek a magánegészségügyi kiadások, emelte ki az egészségügyi közgazdász.

Nem optimális a magyar egészségügyi ellátórendszer, mert egy optimális esetben a magánszolgáltatóknak azokat az ellátásokat kellene nyújtania, amelyek nincsenek benne a kötelező biztosítások csomagjában.

2010-től a fürdővízzel kiöntötték a gyereket, radikális irányváltás történt kórházak irányításának centralizálásában, emelte ki Orosz Éva. Az egészségügyi ellátórendszerben a hozzáférés gátja a szolgáltatás hiánya, emögött pedig forráshiány és munkaerőhiány is áll.

Ami nagyon érzékelhető probléma az a magánszektor jelentős munkaerőelhívása. A közkiadások hiányát a magánkiadások nem kompenzálják, mennyiségi értelemben sem. 

Fontos lenne a közgazdász szerint az önkéntes biztosítások, valamint a munkáltatók által nyújtott betegbiztosítások magasabb arányára, valamint őszinte helyzetértékelésre, párbeszédre is a szektorban.

Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke
Kép: Index / Németh Kata

Az orvoshiány és a várólisták csökkentése sürgető probléma

A közösségi médiában az egészségügy területén az orvoshiányt találják a legnagyobb problémának az emberek, ezután a személyzet hozzáállását és a  várakozási időt találják a legaggasztóbbnak, mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) átalakításáért felelős miniszteri megbízott.

Kiemelte a Századvég kutatását is, ami szerint szintén a legsürgetőbb az orvosok számának emelése és a várólisták és várakozási idő csökkentése a lakosság szerint. Ez az utóbb említett három téma 2022-ben 64 százalékos arányt képviselt, 2023-ban 69 százalékot, vagyis egy egyre növekvő problémával állunk szemben.

Beszélt arról is, hogy a paraszolvencia megszüntetése volt az igazi oka annak, hogy az orvosok a jövedelmük egy részét az állami intézmény falain kívül szerzik meg.

A hálapénz kivezetésével egy új világ jött létre, mások a szabályok, mint 2019-ben voltak és nem nagyon vannak eszközeink arra, hogy ezt ellensúlyozzuk

– emelte ki Ónodi-Szűcs Zoltán.

Jó példaként említette, hogy amíg a magánellátásban az átlagos dolgozói létszámból közel 10 százalék foglalkozik betegirányítással, addig például a Debreceni Klinikán összesen 72 munkavállaló van ezen a területen, ez pedig az alkalmazottak kevesebb mint egy százalékát jelenti. 

A legdrágább kincs az orvos bére, a beteget pedig ügyfélként kell kezelni.

Jelenleg tíz pontból három pontot tudtak megvalósítani, év feladatai között. Ami működik az a Járóbeteg Irányítási Rendszer, az e-beutaló, és az EgészségAblak mobilapplikáció. További hét fejlesztés várat magára, mint például a call centerek háttértámogatása, a betegirányítási monitoring rendszer, vagy az intézményi weblapok betegtájékoztatóinak egységesítése, és a betegelégedettség monitoring rendszer kialakítása is.

A várólistán lévő betegeken évente 8-9 milliárd forintért segítünk az is fontos, emelte ki Ónodi-Szűcs Zoltán, viszont csak a Debreceni Klinikai Központban egy hónapban 100 ezer bejegyzés születik, vagyis többet kellene a betegek irányításával foglalkozni.