A piac láthatóan kezdi feszegetni a határait, a korábbi évek kétszámjegyű növekedése után jelentősen lelassult a költségek emelkedése. Területileg még mindig nagyok a különbségek, vannak olyan régiók, ahol bőven félmillió forint alatt is kihozható egy négyzetméternyi lakás megépítése, olvasható az OTP Ingatlanpont elemzésében.

A lakások fajlagos építési költsége a 2023-as 596 ezer forint után átlagosan 617 ezer forintot tett ki négyzetméterenként, országosan. Ez a 3,5 százalékos növekedés ugyanakkor jelentős fékezést jelent a költségeket tekintve, a KSH adatai szerint szintén 2016-ban volt ennél kisebb ütemű a költségnövekedés (2,8 százalék). 2019-től kezdődően pedig egészen 2023-ig rendre kétszámjegyű volt a drágulás, a csúcs 2022 volt, amikor a lakáspiaci pörgés 23,5 százalékkal drágította az építést egyetlen év alatt.

Új családi házak esetében országosan 608 ezer forint volt az átlagos, egy négyzetméterre jutó kivitelezési költség tavaly, ezen belül nagy volt a szórás a Nógrád vármegyei 538 ezer forinttól a budapesti 759 ezer forintig. Vagyis a fővárosban több mint 40 százalékkal került többe egy családi otthon kivitelezése fajlagosan, mint a legolcsóbb környéken.

Ezt persze részben magyarázza az alacsonyabb vásárlóerő, illetve az esetlegesen eltérő műszaki színvonal, azonban mivel ezekben a költségekben nem szerepel a telek ára, így logikusan nagyjából ugyanannyi pénzből lehetne kihozni az építőanyagot, elméletileg egyforma házak esetében az egyetlen számottevő különbség a munkaerő költsége lehet.

Többszintes, többlakásos épületben Nógrádban már 424 ezer forintból ki lehetett hozni egy négyzetméternyi lakást, míg Budapesten ugyanez 661 ezer forint volt. Érdekesség, hogy Fejér és Baranya vármegyékben erőteljes áremelkedés volt ezen a téren, előbbiben 24, utóbbiban 17 százalékkal került többe egy négyzetméter, mint 2023-ban. Ezzel szemben például Borsodban a hivatalos statisztika szerint majdnem 30 százalékkal csökkent a társasházak egy négyzetméterre jutó építési költsége. 

A családi házak esetében jóval kisebb volt a kilengés: miközben Budapesten 8,7 százalékkal emelkedett a fajlagos építési költség, Komárom-Esztergom vármegyében 9 százalékkal csökkent. Minden lakástípust egybe véve tavaly Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 17 százalékkal csökkentek a fajlagos építési költségek, ezzel szemben Baranyában 9,6 százalékkal emelkedtek, de hasonló, 9 százalék körüli növekedést mértek Fejérben, Szabolcsban és Csongrádban is.

A fajlagos építési költségekben is megmutatkozik az a tendencia, amit az elmúlt hónapokban már láttunk a keresletet illetően. Szabolcsban vélhetően az ukrán vásárlók kereslete pörgette a piacot, Csongrádban a készülő BYD-gyár beruházása támasztott extra igényt, illetve Baranyában is egyre több szó esik egy közelgő nagy beruházásról. Emellett persze az alkalmazott építési minőség, a megépülő épületek műszaki színvonala is jelentős költségmódosító tényező

– emelte ki a számok láttán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A KSH adatai szerint a legalacsonyabb költséggel, négyzetméterenként 598 ezer forinttal a 80-100 négyzetméteres lakóingatlanok esetében lehetett számolni, ezzel szemben egy 200 négyzetméter feletti lakás esetében 659 ezer forintra ugrott az átlagos költség négyzetméterenként. Erre az lehet elsősorban a magyarázat, hogy a nagyobb lakásokat jellemzően tehetősebbek engedhetik meg maguknak, akik az építőanyagok esetében is inkább a drágábbakat választják, illetve olyan extra igényeik vannak, melyek megdobják a kivitelezés költségét.