Magyarország az EU-27 átlagához viszonyított, vásárlóerő-paritáson számított 66 százalékos fogyasztói árszínvonalával az unión belül a viszonylag olcsó alsó harmadhoz tartozott: a 37 európai ország között a 10, a 27 EU-ország között pedig az 5. legolcsóbb országnak bizonyult - derül ki a KSH 2010-es adatokat összegző összeállításából.

Nem meglepő, hogy a legköltségesebb országok Európa északi és nyugati felében találhatóak, a legkevésbé költségesek pedig Európa keleti térségében, ezen belül is elsősorban a Balkán-félszigeten. Régiónk országai közül Szerbia, Románia és Lengyelország olcsóbb, Szlovákia, Csehország és Horvátország kissé, Szlovénia és Ausztria pedig sokkal drágábbnak számít, mint hazánk.

Forrás: KSH

Ha fogyasztási kiadásokat a főbb csoportokra bontva vizsgáljuk, kiderül, hogy a magyarországi relatív árszínvonal az EU-átlaghoz képest 54 és 99 százalék között alakult.  Az uniós átlaghoz képest a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás (54 százalék), valamint a szeszes italok és dohányáruk (68 százalék) termékcsoportban bizonyult a magyar árszínvonal a legalacsonyabbnak.

Az unió árszínvonalának 75-86 százalékát érték el Magyarországon a bútorok, lakberendezési cikkek és lakástextíliák, a közlekedési és szállítási szolgáltatások, az élelmiszerek és alkoholmentes italok, a háztartási gépek és készülékek, a ruházat és lábbeli, valamint a villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok kiadási csoport termékei és szolgáltatásai.
Az EU-27 átlagos árszínvonalát megközelítette a közlekedési eszközök (95 százalék), a távközlési és postai szolgáltatások (99 százalék) és a háztartási elektronikai cikkek (99 százalék) árszínvonala.

2010-ben nem volt az uniós átlagot meghaladó árszínvonalú kiadási csoport a vizsgált termékek és szolgáltatások körében. Mindezek azonban túl nagy aggregátumok: KSH is felhívja a figyelmet arra, hogy a kiadási csoportokon belüli kisebb aggregátumok, az úgynevezett alapcsoportok szintjén azonban előfordultak az itt bemutatottnál szélsőségesebb árszínvonalindexek.

A GDP 224 ilyen alapcsoportra van felosztva és sok területen vagyunk az EU-átlag felett - tájékoztatta a Napi Gazdaság Online-t Györffy Balázs, a KSH szakértője. Hozzátette azonban, hogy ezen részletesebb adatok publikálásához az Eurostat nem járul hozzá, alapvetően amiatt, mert kellő számú megfigyelés illetve reprezentáns híján előfordulhat, hogy ezek a számok statisztikailag már nem kellően megbízhatóak.