A Magyar Közlönyben megjelent határozat az alap célját így határozza meg: a kirgiz gazdaság szempontjából fontos projektek finanszírozásában való részvételt hitelnyújtással, tőkeági finanszírozással vagy egyéb pénzügyi instrumentum biztosításával.
Az alapító okiratot a külgazdasági és külügyminiszternek - a pénzügyminiszter bevonásával, a Magyar Export-Import Bank Zrt. szakmai közreműködésével - október 31-ig kell véglegesítenie a kirgiz féllel.
Idén júliusban a kormány 20 darab lélegeztetőgépet ajándékozott a Kirgiz Köztársaságnak azokból a gépekből, amelyeket feleslegesen szerzett be. Még 2018 szeptemberében jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kirgiz fővárosban, hogy a közép-ázsiai országok egyre komolyabb gazdasági fejlődésen mennek keresztül, ezért a magyar gazdaságnak kifejezetten érdeke, hogy kivegye a részét és hasznát ebből a fejlődésből.
Hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra Kirgizisztán elnöke - erről Orbán Viktor magyar kormányfő számolt be közösségi oldalán. A kirgiz elnök látogatása során a két állam együttműködését stratégiai partneri szintre emelő dokumentumot írnak majd alá, amely a gazdaság, a kereskedelem, az oktatás és a nemzetközi politika területén bővíti az eddigi együttműködést.
Kedden kirgiz-magyar üzleti fórumot is tartanak.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Pont akkor távozott Tiborcz István bizalmasa, amikor kijött az ÁSZ jelentése az MNB-alapítványokról

Kicsin múlt az atomkatasztrófa, vérfagyasztó hírek Oroszországból

Brüsszel megunta az óraátállításosdit, el is dőlt a kérdés

Miért vártak heteket, hogy ledobják a bombát Orbán Viktor csatájában?

Meghökkentően zárult az EU-csúcs, az ukránokon spórolhatnak

Kétszer jártak rosszul, akik a tengerentúlon fektettek be

Rossz hírt kaptak a magyar munkavállalók: háromnegyedüket érinti a baj

Vészes tempóban terjed egy újabb halálos vírus

Sokkal több járt volna a tulajoknak? Itt az első ítélet a szegedi BYD-földek ügyében
