A kormány az idei költségvetés módosításra készül - négy hónappal azután, hogy elfogadták azt - derül ki az NGM közleményéből és a Költségvetési Tanács (KT) véleményéből. Maga a javaslat még nem került a parlament elé, így annak tartalmáról a KT elemzéséből értesülhetnek az érdeklődök.

Annak fényében, hogy az idei költségvetést az elfogadás után 120 nappal már módosítani is kell, még pikánsabb, hogy a 2016-os költségvetést a kormány április végén már a parlament elé terjesztené és a képviselők a tervek szerint júliusig el is fogadnák azt. A kormány indoklása szerint azért van szükség a korai költségvetésre, hogy kiszámíthatóbb legyen a gazdasági környezet. Az Orbán-kormány az elmúlt öt évben szakmányban módosította a költségvetést: a csúcsév 2013 volt, ekkor nyolc módosítás került a parlament elé, az első pedig már február 8-án.

A büdzsé módosítása ellen a Költségvetési Tanács nem emelt kifogást, mivel a készülő javaslat szerint a költségvetés kiadásai 61 milliárd forinttal, a bevételek 46 milliárddal nőnének, vagyis a deficit mindössze 15 milliárddal emelkedne. A magyar módszertan szerinti pénzforgalmi hiány 15 milliárddal nő, míg az uniós módszertan szerinti ESA hiány 50 milliárd forinttal, ami a GDP 0,15 százalékát tenné ki. Ez utóbbi viszont megnehezíti a 2,4 százalékos GDP arányos hiánycél tartását - jegyzi meg a KT jelentése.

Mire kell a pénz?

A főbb kiadások közül a KT jelentése kiemeli az Erste Bank 15 százalékos részesedésének megvásárlását 15 milliárd forintért. A tervezet szerint további 3,7 milliárd forintot kapnak az önkormányzatok fejlesztésekre. Erre azon települések pályázhatnak, amelyek az elmúlt években - adósság híján - kimaradtak a konszolidációból.

Tíz milliárd forinttal megemelik a honvédség kiadásait - ebből fedeznék magyar katonák kurdisztáni missziójának idei féléves költségeit. További összesen 28 milliárd forintot költenének a katasztrófavédelem által organizált állami kéményseprés támogatására, a Liget Budapest Projekt kiadásaira valamint közúti beruházásokra. A kiadásokat nem növeli, ám az államadósságot igen a BKV 52 milliárdos adósságának konszolidálása.

Egy kis megalapozatlanság, meg titkolózás

A bevételi oldalon az államadósság kezeléssel kapcsolatos kamatbevételekből terven felül 41,5 milliárd forintos bevételt remél az állam. A kamatbevételek megemelését a KT megalapozottnak tartja, hisz ez az előirányzat az elmúlt években is rendre túlteljesült.

A Költségvetési Tanács szerint a költségvetés módosítása nem veszélyezteti, de megnehezíti az idei hiánycél teljesítést, vagyis a GDP 2,4 százalékot. A KT diszkréten szóvá teszi, hogy a kormány még mindig nem adott számot annak a 169 milliárd forint forrásáról, amit állami vagyon értékesítésből szeretne előteremteni - ezt utóbbi viszont valódi kockázatot jelent az idei hiánycélra. A BKV konszolidációja az államadósságot a GDP 0,2 százalékával emeli, ám mivel a gazdasági növekedési miatt az adósságmutató idén 0,9 százalékkal csökkenne, így a konszolidáció ellenére csökkenő pályán marad az államadósság - olvasható a KT véleményében.