A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa szerdai hatállyal 20 bázisponttal 3,60 százalékra csökkentette az alapkamatot. A jegybank délután három órakor ad ki közleményt a döntés részletes okairól, ami jelzést adhat a monetáris politika jövőbeni alakulásáról. Egy hónappal ezelőtt kétszeresen is meglepetést okozott a monetáris tanács: az átlagosan 10 bázispontos elemzői várakozásoknál nagyobb, 20 bázispontos kamatvágást hajtott végre, amivel egyúttal el is tért a 25 bázispontos szokásos mértéktől.

Az amerikai szigorítás elmaradása kedvező terepet biztosít az MNB monetáris tanácsának (MT), hogy akár az augusztusi húsz bázispontnál újra nagyobb ütemben folytassa a kamatvágást - vélekedtek a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők a mai kamatdöntést megelőzően. A szakértők különböző prognózisokat adtak a döntésre: bár a konszenzus 20 bázispontos csökkentést várt, a vélemények 10 és 30 bázispont közötti széles skálán szóródtak. A legtöbben azt emelték ki, hogy a nyári hónapokhoz képest megnőtt a jegybank mozgástere a lazítás folytatására, amelyet most nem csak hazai fundamentumok, hanem a nemzetközi környezet is lehetővé tett.

Elsősorban az amerikai jegybanktól várt jövő évi szigorításra vonatkozó jelzések elmaradásának köszönhető, hogy az előző havi döntéshez képest érezhetően nőtt a kockázatvállalási hajlandóság a nemzetközi tőkepiacokon, aminek kedvező hatását lehetett érezni az elmúlt hetekben a hazai állampapírpiacon. Néhány elemző emiatt egyenesen azt várta, hogy az MNB visszatér a 25 bázispontos vágásokhoz.

A külső környezettel kapcsolatban viszont indokolt az óvatosság, ugyanis a Fed mennyiségi lazításának visszavétele valójában idő kérdése. Valószínűleg az amerikai jegybank megvárja a költségvetéssel és az adósságplafon megemelésével kapcsolatos újabb politikai fejleményeket (és azok esetleges hitelminősítői következményeit), valamint begyűjti azokat a biztos makroprognózisokat, amelyek lehetővé fogják tenni, hogy minimális piaci megrázkódtatás nélkül kezdhesse meg a kivonulást az állampapírpiacról (aminek valószínűleg első fázisában a saját mérlegében lévő eszközöket fogja a hosszú lejáratú állampapírok felől jelzáloghitellel fedezett kötvények felé átsúlyozni).

Ez a középtávú bizonytalanság mozgásban tarthatja a piacokat, sőt ősszel a legtöbb amerikai makrohírre valószínűleg hullámozni fognak a fejlődő piaci hozamok is. Ilyen körülmények között pedig könnyen túlvághatja magát az MNB (ahogy tette azt 2008 végén), aminek nem szándékolt következménye lehet, hogy egy élesebb nemzetközi szélirányváltásra nagyobb mértékben kell visszavennie a lazításból, mint amennyivel korábban leeresztette a kamatot. Néhány 10 bázispontos túlvágásból könnyen több száz bázispontos kamatemelés is kialakulhat, ha nem úgy alakulnak a körülmények, mint amivel az alappályán számolnak az elemzők és a jegybankárok.

A túlvágás kockázatát egyébként a szeptember elején indított második növekedési hitelprogram is növeli, ugyanis a jegybanki mérleg komoly felduzzasztása mellett éppen abban teszi érdekeltté az MNB-t, hogy minél alacsonyabb kamatot kelljen kéthetes kötvényei után fizetnie, hiszen az ellenoldalon ingyen nyújt forrást a hitelezéshez a kereskedelmi bankoknak. Mindezek miatt a Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők többsége azt hangsúlyozta, hogy a kamatciklus év végi aljára adott előrejelzésén továbbra sem változtat, a konszenzus 3-3,25 százalék környékén számít rá, hogy befejeződik a monetáris lazítás.