Az idei kutatási eredményekre kétségtelenül nagy hatással volt a társadalmon végigsöpört világjárvány - írja közleményében az Ipsos. Egyetértés van abban, hogy az idier egy nehéz év volt; minden tíz lakosból kilenc úgy érezte, hogy országa - minden négy válaszadóból három pedig, hogy saját maga és a családja - szempontjából is rossz évet zárunk 2020-ban.

Hasonlóan magas (84 százalék) a világátlagot (77 százalék) meghaladó volt azon magyar felnőttkorúak aránya, akik 2021-től jobb évet várnak, ugyanakkor a magyarok világgazdaságra vonatkozó várakozása pesszimistább, mint a globális átlag (előbbi 45 százalékot mutat, utóbbi 54 százalék volt decemberben).

Kapcsolódó

Nem tartozunk az optimistább nemzetek közé, e szegmensbe jellemzően az ázsiai lakosok tartoznak. Arra a kérdésre, hogy Mennyire ért egyet azzzla, ohgy a világ gazdasága erősebb lesz 2021-ben, mint 2020-ban volt? - inkább az európai országok lakóinak véleményét osztottuk. A kínaiak 80 százalék fölötti optimizmusa leginkább Indiával, Szaúd-Arábiával és részben az Egyesült Államokéval állítható egy csoportba, a 45 százalékos magyar pesszimizmust viszont Oroszországtól Franciaországig több mint egy tucat ország lakossági véleményével tehető egy szintre.

Az Ipsos felmérése szerint a világ lakosságának 68 százaléka hiszi el, hogy valóban hatékony Covid-19 elleni vakcinát fejlesztenek ki a kutatók, de a szórás elég nagy: a kínai optimizmus (92 százalék) és a francia pesszimizus (48 százalék) között a magyarok a világátlagnak megfelelő optimizmust (69 százalék) mutatják. Ugyancsak a globális értékekhez hasonlóan, a magyarok 61 százaléka véli úgy, hogy a vakcina az országban mindenki számára elérhetővé is válik majd, miközben 46 százalék tart egy új, hasonlóan veszélyes világjárvány kialakulásától.

Abban a legoptimistábbak közé tartozunk, hogy mennyire hiszünk a koronavírus-járvány utáni élet normalizálódásában (46 százalék), de a globális átlagot (30 százalék) mélyen alulteljesítő pesszimizmus (18 százalék) jellemző ránk, ha az a kérdés, hogy a vírus utáni válságból a Föld végül jobb hellyé válik-e majd. Az emberiség jövőjét illetően egyébként a magyarok kevésbé hisznek a világméretű katasztrófákban, mint a világátlag.
Az Ipsos kutatás szerint a magyarok egyharmada tudja elképzelni, hogy hozzánk hasonlóan fognak kinézni, beszélni, gondolkodni a robotok, és a lakosság mindössze egyhatoda valószínűsíti, hogy a közeljövőben legálissá válik, az emberek klónozása.