Évről évre növekvő érdeklődés van a hidrogéntechnológia és azzal összefüggő technológiák iránt. Magyarország az elméleti megalapozottságon már túl van, és a tettek mezejére léptünk, az első elektrolizálók és járművek – igaz, még csak tesztmódban – már jelen vannak – mondta Lepsényi István, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke a Hydrogenopen konferencián.
„A világ minden táján megjelennek szélsőséges időjárási körülmények, ezért egyre sürgetőbb a feladat. Minél hamarabb meg kell találni a technológiákat, amik erre megoldást kínálnak” – tette hozzá.
Az agresszív globális versenyt gyakran befolyásolják a jogi túlszabályozások, mint például az Európai Unió (EU) 2050-es határideje, amely a tagállamokat arra kötelezi, hogy érjék el a teljes fosszilisenergia-mentességet. Ezen szabályozások megakadályozzák a kiemelkedő technológiai innovációkat.
A hidrogéntechnológia nemcsak a kibocsátott fosszilis energia mennyiségét csökkenti, hanem az energiafüggőségünkből is visszavesz.
Lepsényi István bejelentette: a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal együttműködve hidrogéntechnológiai innovációs díjat hirdet olyan megoldások támogatására, amelyek a hidrogéntechnológia területén új megközelítéseket találnak és szellemi terméket hoznak létre a gazdaság bármely területén. Fontos kitétel még, hogy az üzleti modell is értelmezhető és előremutató legyen.
A nyertes egy japán szakmai úton vehet részt, amely során az Oszakai Világkiállításon bemutathatja díjnyertes termékét vagy elméletét. A kiírás február 1-jétől lesz elérhető a szövetség honlapján.
Nehéz út
„Mi a hidrogéntől sokat várunk, és sokat is teszünk érte. Látjuk már az irányt, de az út nincs kikövezve” – erről már Áldott Zoltán, a Mol-csoport felügyelő bizottságának elnöke beszélt.
Kiemelte: sok tényező szükséges ahhoz, hogy a hidrogén széles körben is el tudjon terjedni. Az iparnak nem másoktól kell várni a megoldást, hanem tenniük kell érte.
„Minden eurócent, ami ebbe az iparba megy, az európai versenyképességbe való befektetés, a versenyképesség egyik alaptényezője”
– hangsúlyozta.
Vannak már érdemi belépési pontok a Mol esetében: új eszközeik is vannak a zöldhidrogén területén, amik segíthetik a régiós országok kulcsterületein a technológia kialakulását.
Az EU egyre ambiciózusabb klímacélokat határoz meg. Az európai növekedés ugyanakkor lassul és a versenyképesség is romlik – emiatt a jövőben elsősorban olyan kvantitatív célokat kell kitűzni, amelyek a realitás talaján maradnak. A túlzottan korlátozó szabályozások mellett a gyors fejlődéshez való feltételeket biztosítani kell.
Áldott Zoltán elmondta: ahhoz, hogy áttörést érjünk el, az iparágnak rugalmasságra és egyszerűsített szabályozásra van szüksége. A régiónkban sokkal kevésbé férünk hozzá alacsony költségen a megújuló energiákhoz, és a közlekedési szektor átállása is lassabb a vásárlóerő miatti különbségek miatt például az északi és nyugati államokhoz képest.
Nem kell ragaszkodni az apróbetűs részhez
Az európai versenyképesség egyik alapja lesz a hidrogén-technológia: a világ nem vár Európára, alkalmazkodni kell a geopolitikai kihívásokhoz és ezzel együtt kell technológiai innovációkat elérni – mondta Jorgo Chatzimarkakis, a Hydrogen Europe vezérigazgatója.
A klímamegállapodásokat nagyon szigorúan be kell tartani és tartatni, de sokkal flexibilisnek kell lenni a téren, hogy hogyan érjük el azokat a célokat. Eredetileg túl fókuszált volt a szabály és csak néhány technológiát sorakoztatott fel, ebben a magyar elnökség változást hozott Jorgo Chatzimarkakis szerint.
Kiemelte: 2025-ben egy pozitívabb képet prognosztizálunk annak ellenére, hogy rengeteg munka van még hátra és egyre közelebb vagyunk a határidőhöz is.
Kéz a kézben: hidrogén és erőművek
Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint az aranylázra emlékeztető folyamatoknak vagyunk tanúi:
- két párhuzamos megatrend figyelhető meg a világban: a zöld és digitális átállás;
- az EU egy lapra tesz fel mindent;
- politikai döntések vezérlik az energiaátmenetet;
- komoly versenyképességi kihívás van a kontinensen;
- új piaci megoldásokra van szükség: kis moduláris reaktorok (SMR), akkumulátor és a hidrogén;
- az elektrifikációs trend eddig ismeretlen kihívásokat hoz.
„2030-ban mi ott leszünk, el fogjuk érni a kitűzött 55 százalékos célt” – hangsúlyozta. Globális összefogás nélkül nehéz lesz teljesíteni a célt, hiszen Magyarország például csupán néhány tizedszázalékot tesz ki ebből a tortából.
7 550 megawattnyi naperőművi kapacitásunk van, ami jelentős eredmény, ugyanakkor ezek nem akkor mennek, amikor mi akarjuk, hanem amikor éppen süt a nap. A napenergia aránya a magyar áramtermelésben tavaly a világon a harmadik legmagasabb volt.
Ugyanakkor a megújulók térnyerése alapvetően változtatta meg a villamosenergiapiacot, kiszorította például a nappali termelésből a hagyományos, szabályozható erőműveket. A napközbeni naperőmű-termelés miatt árzuhanás, esti kínálathiány miatt áremelkedés figyelhető meg. Ez pénzügyi szempontból akár pozitívan is alakulhat, ugyanakkor a nagy volatilitás miatt nemzetgazdasági szempontból semmiképp nem előnyös.
Az áram talán az egyetlen olyan termék, amelynek az ára lehet ezer euró felletti, de akár 500 eurós negativitás is elképzelhető. Ez a jelenség leggyakrabban azokban az országokban figyelhető meg, amelynek nagymértékben támaszkodnak megújulókra – ide tartozik Németország, Belgium és Magyarország is. A piac kétféle módon reagálhat: a kereslet időszakos csökkentése vagy a kínálat növelése.
„A fosszilis erőművekre továbbra is szükség van, ha tetszik, ha nem”
– húzta alá Lantos Csaba.
A jelenlegi hidrogén-stratégia felülvizsgálatra szorul. A minisztérium célja egy kiszámítható, egyszerű és átlátható szabályozási keret létrehozása. Az ipar folyamatok és a termékhasználatot zöldíteni kell a megújuló hidrogénre való átállással, emellett fel kell gyorsítani a tiszta közlekedési megoldások elterjedését.
A fenntarthatóság szempontjából a legígéretesebb megoldásnak a hidrogénes energiatárolás számít. „A hidrogén a jövőnk” – zárta gondolatait.
Még több befektetésre van szükség
Nagy Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára elmondta: a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború és az energiakrízis egy teljesen új helyzetet hozott létre az európai államok számára. Az energiaárak nagyon magas szinten vannak, emiatt ez az egyik kulcstényező és elvárás a vállalatok részéről, hogy a tagállami kormányok és az EU tegyen valamit az árakkal.
„Évente 750-800 milliárd eurós befektetésre van szükség ahhoz, hogy a célokat el lehessen érni. Ez a befektetési arány egyébként 22-ről 27 százalékra emelné a GDP-arányos befektetést, amire az 1970-es évek óta nem volt példa” – tette hozzá.
Eredményesen lezárult a Mátrai Erőmű tendere
Eredményesen lezárult a Mátrai Erőműbe tervezett kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (CCGT) megvalósítására kiírt tender, a győztessel megkötik a megállapodást, így az utolsó szénerőmű is megszűnik Magyarországon – jelentette be az energiaügyi miniszter a csütörtöki konferencián. Lantos Csaba felidézte, hogy a kormány három kombinált ciklusú gázturbinás erőmű építéséről döntött, ezek közül az elsőként a Mátrai Erőmű visontai telephelyén készülő létesítmény tenderén hirdetnek győztest. A pályázatot úgy írták ki, hogy a kazánok tudjanak 30 százalékban hidrogénnel működni.Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Ilyen árak várják holnaptól az autósokat a kutakon

Pánik Párizsban: aranyáron vásárolhat magának helyet az Európai Unió

Rá sem ismerne a BKK-bérletre, Vitézy Dávid javaslata óriási változást ígér

Brutális bérigények: közel másfél milliót kérnek ezek a munkavállalók

Meghátrált az EU: ez lehet a fatüzelésű kályhák sorsa

Kiderült az igazság az elektromos autók kötelező karbantartásáról

Lengyel sokk: óriási csúcson az infláció
Az egekbe törnek az európai fegyvergyártók részvényei

Még hogy nincs Ausztriában kolbászból a kerítés
