A Pénzügyminisztérium közzétette a márciusi államháztartási adatokat, egyúttal hangsúlyozta, hogy tartani akarja az eleve magas, 3,9 százalékos hiánycélt annak ellenére, hogy ennek 61,5 százaléka már összejött az első negyedévben. 

A márciusi hiány 564,6 milliárd forint volt az államháztartás központi alrendszerében, az első három hónapban az összesített adat 2090 milliárd forint lett. A Pénzügyminisztérium szerint a kiadásokon belül az átlagosnál jobban nőttek a lakástámogatásra fordított összegek, és jócskán emelkedett a nyugdíjkifizetések összege is, miután idén már a 15 százalékkal megemelt 13. havi nyugdíjat is kifizették. 

Nyugdíjra így összesen 1709 milliárd forint ment el az első negyedévben, gyógyító-megelőző eljárásra ennél jóval kisebb összeget, 557,5 milliárdot kellett fordítani.

A rezsitámogatás is jelentős összeg, de kérdés, hogy azt az erre a célra létrehozott rezsivédelmi alap biztosítja-e, vagy ezen felül is kiadást jelent a költségvetésnek, és így hiánynövelő tényezőként jelenik meg. Kétségtelen, hogy a szolgáltatókat a költség keletkezésekor, vagyis jórészt télen kell kifizetni, így ez a tétel a második és harmadik negyedévben kevéssé jelentkezik.

Ahhoz, hogy az éves hiányterv teljesüljön, már csak szerény hiányt halmozhat fel az államháztartás 9 hónap alatt, egészpontosan a terv 38,5 százalékát, legfeljebb nagyjából 1300 milliárdot, ami havi szinten kicsit kevesebb, mint 150 milliárd havi szinten. Tény, hogy az előző években is előfordult, hogy az év elején jött össze a hiány java, de ezt a feszes tervet nem lesz könnyű teljesíteni.