Májusban több nemzeti parlament kifogásolta a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv módosítására tett európai bizottsági javaslatot, amelynek felülvizsgálata után szerdán úgy döntött, hogy változatlan formában fenntartja a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát.

Az EB március elején terjesztette be a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv célzott felülvizsgálatára irányuló javaslatot, amelynek  rendelkezései szerint a helyi munkavállalók viszonylatában alkalmazott egyenlő bánásmód elve a kiküldetésben dolgozó kölcsönmunkaerőre is érvényes lesz, azaz létrejön az összhang a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésre vonatkozó jelenlegi jogi szabályozással.

A felülvizsgálat a három fő területen vezet be változtatásokat:

  • a kiküldött munkavállalók javadalmazása,
  • a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó szabályok,
  • valamint a hosszú távú kiküldetés.

A javaslat értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén a kiküldetésben lévő munkavállalókra általánosan ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a helyi munkavállalókra.

Hátrányban a küldő országok?

Tizenegy tagállam, köztük Magyarország parlamentje tiltakozását fejezte ki a tervezet ellen, amellyel szerintük az unió beavatkozik a tagországok hatáskörébe, így úgynevezett sárga lapos eljárás indult, amelynek nyomán a bizottság a javaslatot ismételten áttekintette. A bizottság közleménye szerint a javaslattal öt tagállamnak - az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Olaszországnak, Portugáliának és Spanyolországnak - nem volt problémája.

A bizottság a nemzeti parlamentek által felvetett aggályokat nyílt politikai párbeszéd keretében vitatta meg velük, mielőtt levonta volna következtetéseit. Bizottság úgy ítélte meg mindezek után, hogy helyénvaló uniós szinten meghatározni a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályokat, ahogy az 1996 óta történik. A javaslat célja annak biztosítása, hogy az ugyanazon a helyen dolgozó munkavállalókat ugyanazok a kötelező szabályok védjék, függetlenül attól, hogy helyi vagy kiküldött munkavállalókról van-e szó. Azt a kötelezettséget, hogy valamennyi tagállam a gazdaság valamennyi ágazatában alkalmazza a szabályokat, nem lehet nemzeti szinten megállapítani, ezért uniós szinten kell meghatározni. A javaslat továbbá teljes mértékben és kifejezetten tiszteletben tartja a tagállamok azon hatáskörét, hogy a béreket a nemzeti gyakorlatnak megfelelően állapítsák meg - olvasható a testület közleményében.