A vádlott és másik két, a cégek operatív működtetésében aktívan részt vevő társa az elkövetéshez használt fővállalkozás alá szervezve egy olyan adózási rendszert dolgoztak ki, amely segítségével az általuk foglalkoztatott portások, illetve vagyonőri tevékenységet végző dolgozók után fizetendő közterhek fizetése alól – a dolgozókat más stróman cégekbe bejelentve – mentesültek.

A vádlottak a fővállalkozásba a stróman cégek által kiállított fiktív számlákat is befogadtak, amivel pedig az általános forgalmi adójukat csökkentették.

Kapcsolódó

Így működött a piramis

A több szinten szervezett cégpiramis úgy működött, hogy a fővállalkozás alá szervezett cégek tényleges tevékenységet nem végeztek, a névlegesen általuk nyújtott őrzési szolgáltatás ellenértéke csak keresztül folyt a bankszámlájukon.

A cégek az áfa-bevallási kötelezettségüknek ugyan nagyrészt eleget tettek, azonban fizetési kötelezettségüket nem teljesítették, ellenben a cégpiramisban felettük álló gazdasági társaság részére az alkalmazottak foglalkoztatásával összefüggő valótlan tartalmú számlákat bocsátottak ki, melyeket végül a fővállalkozás használt fel a könyvelésében és az adóbevallásaiban.

A bűncselekmények elkövetésében vezető szerepet játszó vádlottak mellett öt társuk a stróman cégek működtetésében működött közre. A vádlottak ezen magatartásukkal a foglalkoztatáshoz kötődő közterhek és Áfa adónemben közel 150 millió forint kárt okoztak az állami költségvetésnek.

Ez lehet a büntetés

A Somogy Megyei Főügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában hat vádlottal szemben végrehajtandó, egy vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztés, míg egy vádlottal esetében pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.

Az ügyészség emellett a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések közül a haszonhúzó fővállalkozással szemben vagyonelkobzás és pénzbírság alkalmazására, valamint az egyik stróman cég megszüntetésére is indítványt tett - írta a Somogy Megyei Főügyészség.