A háztartások nettó pénzügyi vagyonának reálértéken számított lassú csökkenését az sem tudta megállítani, hogy a háztartásokban lévő készpénzállomány – jelentős részben a nyugdíjak visszamenőleges hatályú emelése miatt – 27,6 milliárd forinttal haladta meg az előző havit. A háztartások nettó finanszírozási képességének változása, illetve a monetáris aggregátumok (M0–M4) alakulása a folyó fizetési mérleg várható romlására utal. E romlás azonban rendkívül alacsony bázisról indul, a fizetési mérleg hiánya az első öt hónapban alig haladta meg a tavalyi, rekord-alacsony szintet. Tavaly a második félévben a lakosság megtakarításai emelkedtek, miközben az államháztartás és a vállalkozások finanszírozási igénye alacsony maradt, ez tette lehetővé, hogy rég nem látott alacsony, 1,6 milliárd euró folyó fizetési mérleghiány alakuljon ki. Az idén az első félévben változtak a trendek. A lakosság nettó finanszírozási képessége az első félévben tavaly őszhöz képest csökkent, a második félévben várhatóan emelkedik az államháztartás hiánya. A magas bérkiáramlás és a forint erősödése miatt feltehetően csökken a vállalkozások eredménye is, holott a beruházási dinamika a negyedéves adatok szerint viszonylag magas maradt. Mindez együttesen a belföldi megtakarítások csökkenéséhez vezet, ami szükségképpen a külső források növekvő igénybevételével párosul, s mint ilyen a folyó fizetési mérleg romlásághoz vezet.