Lázár János frankcióvezetőnek a Fidesz frakcióülésén született, a devizahitelek fix árfolyamon lehetővé tételére vonatkozó javaslatát nem véletlenül tartják a bankszektorban agyrémnek - persze ez nem a legerősebb jelző.
Amint arról beszámoltunk, az OTP részvényei heves eséssel reagáltak a hírre, az Equilor számításai szerint a javaslat a hitelállományra vetítve legrosszabb esetben 300-400 milliárd forintos veszteséget jelenthetne az OTP-nek, amely részvényenként jóval meghaladja az ezer forintos értéket (ha mindenki visszafizetné az összes hitelét).
Kapcsolódó
Hatszázmilliárd forintos banki veszteség
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett első félévi adatok szerint ugyanis a hitelintézetek összesen mintegy 460 milliárd forint értékű euró és 4900 milliárd forint éretékű egyéb deviza - elsöprő többségében svájci frank - alapú kölcsönt tartanak nyilván. A ma érvényes és a javaslatban szereplő, a svájci frankot 180, az eurót pedig 250 forinton fixáló elképzelés alapján az átváltáson a szektornak 1,1 ezer milliárd forint feletti vesztesége keletkezne. Nem világos egyébként, hogy a jen hitelesekre miért nem vonatkozik a javaslat.
Abban az esetben, ha mindez - a kormány eddigi intézkedései alapján logikusan feltételezhetően - csak a lakáshiteleseket érintené, akkor is 590 milliárd lenne a mínusz.
Összehasonlításul: tavaly a teljes szféra adózott profitja - szintén a PSZÁF adatai szerint - 6,7 milliárd forintra rúgott. A banki különadó 120 milliárd forintot vitt el a szektorból és a bankok túlnyomó többsége így veszteséges volt.
Tehetősek előnyben
A helyzet persze korántsem ennyire egyértelmű. Ahhoz ugyanis, hogy az adósok kihasználhassák a kormánynak a bankok (és végső soron egyébként az egész ország) által fizetett "ajándékának" árát, kell a végtörlesztéshez szükséges pénzzel rendelkezni. Ez a lakáshiteleseknél körülbelül 2800 milliárd forintot jelent.
Tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai azt mutatják, hogy a háztartásoknak az első félév végén a teljes viszonylag könnyen likvidálható (ebbe már a lekötött betéteket is belesoroltuk) pénzügyi megtakarítása 11 ezer milliárd forint feletti volt, de azt senki sem gondolhatja, hogy ezzel egészében lehetne számolni a kifizetéseknél.
Persze az nem zárható ki, hogy egy csekélyebb része törlesztésre menne el. Ez persze biztos nem hatna jól az ország finanszírozási szerkezetére (cél, hogy minél inkább magánforrásokból fedezzék a hiányt a külföldi hitelek helyett). Makrogazdasági szempontból azonban ezt a devizatehertől szabadulás bőven ellensúlyozná - már ha lehetne utána egyáltalán ilyen fogalmakat értelmesen használni.
Tovább zuhanna a fogyasztás
Mintegy "melléktermékként" ugyanis közben tovább zuhanna a fogyasztás (mindenki minden forrását nyilvánvalóan a hitelétől szabadulására csoportosítaná át), alaposan megroggyanna a bankszektor is. A pénzközvetítői rendszer bénulásának hatását pedig jól megfigyelhettük a válság vadul dühöngő időszakában.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Ilyen hatást gyakorol a szervezetre a buborékos ásványvíz, diétában is segíthet

Felállt a válságstáb: lekapcsolták az ország atomerőműveit
Tényleg szükség lesz az EU 72 órás túlélőcsomagjára? A hatalmas leállások láttán nem kizárt

Európai áramszünet: leállt a kártyás fizetés is, kígyóznak a sorok az ATM-ek előtt

Érkezik az új állampapír plusz, ilyen kamatokra lehet számítani

Máris kapcsolja ki ezeket a mobilján, ha nem akarja kivégezni az akksiját

Több országot érintő áramszünet miatt nem járnak a vonatok, és a repülők sem szállnak fel

Kemény lépés: a Lufthansa betiltja a parfümöt, a napszemüveget és a cigarettát is a fedélzeten

Akár néhány hónap múlva jöhet a vádemelés: megnéztük, hogyan működik a bennfentes kereskedelem
