Norvégia lehet a világ első országa, ami kereskedelmi méretekben folytat mélytengeri bányászatot, miután kedden a parlament megszavazta az északi-sarkvidéki tengerfenéki ásványkincs kitermelésének engedélyezését. A javaslatot a kormánypártok mellett az ellenzék nagyobb erői is támogatták.
A támogatók szerint a fémek és ásványi anyagok kiemelése az óceánok tengerfenékéről szükséges a fosszilis tüzelőanyagokról való globális
átállás elősegítéséhez, hozzátéve, hogy a gyakorlat kevésbé károsítja a
környezetet, mint a szárazföldi bányászat.
A kritikusok szerint a mélytengeri bányászat "rendkívül pusztító", míg a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a teljes környezeti hatást nehéz megjósolni.
Az olyan kritikus ásványi anyagok, mint a kobalt, a nikkel,
a réz és a mangán a tengerfenék alján találhatók. Ezeket az ásványokat
elektromos járművek akkumulátoraihoz, szélturbinákhoz és napelemekhez
használják.
Az Environmental Justice Foundation, egy nemzetközi nem
kormányzati szervezet szerint a lényeg az, hogy a mélytengeri bányászatból
származó esetleges előnyök "nem ellensúlyozzák a környezeti és gazdasági
kockázatokat".
Norvégia javaslata megnyitja az utat a vállalatok előtt,
hogy kérelmezhessék a kritikus ásványi anyagok bányászatát a
Svalbard-szigetcsoport közelében lévő nemzeti vizeken. A terület, amely
Norvégia kiterjesztett tengerfenéki talapzatának részét képezi, becslések
szerint nagyobb, mint az Egyesült Királyságé, nagyjából 280 000
négyzetkilométeres (108 108 négyzetmérföldes).
A norvég kormány nem szándékozik azonnal megkezdeni a kritikus ásványkincsek fúrását, ha a tervet jóváhagyják. Ehelyett a vállalatoknak engedélykérelmeket kell majd benyújtaniuk, amelyekről a parlamentben eseti alapon szavaznak majd.
A mélytengeri bányászat jóváhagyása összetűzésbe hozná
Norvégiát mind az Egyesült Királysággal, mind az Európai Bizottsággal, az EU
végrehajtó részlegével, amely környezetvédelmi aggályokra hivatkozva ideiglenes
tilalmat sürgetett. A Norvég Környezetvédelmi Ügynökség korábban bírálta a
kormány által a tervről készített hatásvizsgálatot, 120 uniós törvényhozó pedig
novemberben nyílt levélben szólította fel az ország parlamentjét a projekt
elutasítására.
Az uniós törvényhozók levele arra is figyelmeztetett, hogy a
javaslat veszélyt jelent a tengeri biológiai sokféleségre, az éghajlatváltozás
felgyorsulására és a hagyományos tevékenységekre, például a halászatra.
Egy másik nyílt levélben, amelyben a mélytengeri bányászat
szüneteltetésére szólítottak fel, világszerte több mint 800 tengertudományi és
szakpolitikai szakértő arra figyelmeztetett, hogy nagyon keveset tudunk a
mélytengeri élőhelyekről és a biológiai sokféleségről.
Szerintük alaposabb kutatásra van szükség ahhoz, hogy jobban
megértsük, mi forog kockán.
