A hazai háztulajdonosok 41 százaléka végzett az elmúlt öt évben valamilyen energiahatékonysági korszerűsítést. A legkedveltebb beruházás az ablakcsere volt (67 százalék), melyet a hőszigetelés (42 százalék), kazán- (31 százalék) és bojlercsere (20 százalék) követ. A beruházások lakástípustól, régió és településtípustól függetlenek, összefüggést mutatnak viszont a háztartás megtakarításainak mértékével. Minél jobb anyagi helyzetben van egy háztartás, annál valószínűbb, hogy végeztek az elmúlt öt évben valamilyen energetikai korszerűsítést - ismertette a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) megbízásából végzett felmérés eredményeit ma sajtótájékoztatón Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
A megkérdezett háztartások 24 százaléka szeretne a következő öt évben valamilyen energia-megtakarítással járó felújítást végezni azon a lakóházon, amelyikben él. A vidéki családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést az elkövetkező öt évben.
Mekkora piacról beszélünk?
A főbb épület-energiahatékonysági termékek (hőszigetelő-anyagok, kazánok, ablakok, bojlerek) lakossági piaca a felmérés szerint a következő öt évben 1200 milliárdos méretűre tehető. A lakossági beruházási kedv a közeljövőre nézve alacsonyabb ugyan (24 százalék), mint a múltbeli hajlandóság (41 százalék), de még így is 920 ezer háztartás tervezi a következő öt évben otthona energetikai korszerűsítését.
A felmérésből kiderül, a háztartások motivációja az energiahatékonyság növelését eredményező beavatkozásokra beruházás-típusonként eltérő. Míg a hőszigetelés esetében egyértelműen az energiapazarlás csökkentése a vezető ok, addig az ablakok, kazánok és bojlerek esetében nem az energiahatékonyság a legfontosabb döntési szempont.
Menekülés a gázfűtéstől
Alátámasztotta a kutatás azt a negatív trendet, melyre már a környezetvédelemért felelős államtitkárság is felhívta a figyelmet: a rendkívül szennyező vegyes tüzelés reneszánszát éli hazánkban. Az elmúlt 5 évben újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt - emelte ki a felmérés megállapítását Szalai Gabriella. Magyarországon 8-14 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében. A rossz levegőért legnagyobb mértékben, 70 százalékban a lakossági fűtés a felelős.
A felmérésből az is kiderült, hogy hajlamosak vagyunk addig várni az energiahatékonysági beruházásokkal - különösen a gépészeti termékek esetén -, míg valami el nem öregszik, teljesen el nem romlik.
A kutatás módszertana
A kutatás a lakossági energiahatékonysági termékek piacának felmérésére és vásárlói attitűdök feltérképezésére irányult. A felmérés az elmúlt öt év lakossági beruházásait, valamint a közeljövő beruházási terveit vizsgálta. Az elemzés alapján becslés készült arról is, hogy mekkora méretű piacot jelentenek a lakossági energiahatékonysági korszerűsítés főbb elemei Magyarországon, illetve milyen mértékű beruházási szándékot látunk a következő 5 évben.Az adatfelvétel 2016. október első felében zajlott, összesen 2507 interjú rögzítésével. A minta regionálisan, a település típusa és a háztartások mérete szerint országosan reprezentatív, 3,88 millió ingatlanát tulajdonosként használó háztartás véleményét tükrözi.
Itt az új csomag a felújítások felpörgetésére
A lakossági energetikai korszerűsítések felpörgetésére dolgozta ki programcsomagját Hazai hatékonyság 2 címmel a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ). A csomag utólagos áfavisszatérítéssel, vissza nem térítendő támogatással és visszatérítendő kamatmentes hitellel számol, s összességében 2020-ra mintegy 400 milliárdos lakossági energetikai felújítási piacot becsül - mondta a program számairól Vidor Győző, a MÉASZ elnöke.
Számításaik szerint azok, akik a felújítással bevállalják a közel nulla energiás szintet, a konstrukcióval elérhetik, hogy a teljes beruházási költség mindössze 40 százalékát kell saját zsebből a korszerűsítésre fordítaniuk.
A javaslat megvalósításával a számítások szerint 5 év alatt összesen több mint 407 ezer lakás korszerűsödhet. A lakásállomány 61 százalékát kitevő családi ház állomány energetikai felújítottsági aránya 28,7 százalékra nőhet a jelenlegi 19 százalékról, a hagyományos társasházaké a jelenlegi 21 százalékról 30,5 százalékra , a paneleké 43,5 százalékra emelkedhetne, míg most 36 százalék. Összességében 22 petjoule halmozott energiamegtakarítás érhető el, 74 milliárd forint költségvetési bevétel mellett.
Vidor Győző elmondta, a javaslatot a MÉASZ eljuttatja az illetékes minisztériumoknak.
Legolvasottabb

Lassan elfelejtenek minket: a magyar vendéglátóhelyekről kidobták a gulyást meg a pörköltet

Újabb hétvégi rémálom a Balatonnál: szinte minden megtörtént, ami rosszul sülhet el

Megvan a fekete doboz, kiderül az utolsó 30 másodperc titka

Elesett az M7-es

Meglepő település lett a Balaton-szépségverseny győztese

Magyar találmány - egy applikáció is kiszűrheti, ha egy gyermek nem lát rendesen

Két hőlégballon zuhant le az erős szél miatt

Brutális csatára számít Szijjártó

Emberi hibára gyanakszik egy veterán pilóta az Air India új katasztrófaelméletében
